Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

3. füzet - Laczay István: Folyószabályozás, ipari kotrás és a partiszűrésű vízbázis

Folyószabályozás, ipari kotrás és a partiszűrésű vízbázis 389 hosszon). Másrészt a kotrás mélyebbre hatolva az alluviális hordalék durvább rétegeit tárhatja fel, ha éppen olyan a rétegződés. Ezzel szembeszegezhető az a hipotézis, hogy a kotrás okozta szelvénybővület, „gödör" miatt a sebességek csökkennek és a lebegőanyag fokozottan kiülepszik, annak a partiszürésre káros következményeivel. A szelvények egyedi példákat erre is szolgáltattak, a statisztikai összkép azonban ezt a hipotézist nem igazolja. 4.5. A szabályozási művek, illetve a kotrás hatása a meder anyagára Megválaszolandó még az a kérdés, hogy van-e számszerű összefüggés a szemszerkezet változása és a szabályozási művek hatása, illetve az ipari kotrási gödrök mérete között. A sokirányú és részletes feldolgozás, értékelés alapján ki lehetett válogatni azokat a helyeket, ahol a mederanyag változása jellegzetesen és biztosan a szabályozási művekhez, illetve a kavics kitermelő helyekhez kapcsolódott. Ebből a célból csak egy métert meghaladó feltöltődést, illetve 1 m-nél mélyebb, kifejezett kotrási „gödröt" vettünk figyelembe. A 6. ábra értelmezése azt tételezi fel, hogy míg a meder 1970-86 között (a zérus változás vonalától) az adott mértékben töltődött/mélyült, addig a mederanyag ^

9-je (pontosabban a d

g logaritmusa) az 1970-ben volt értéktől az 1986-os értékre változott. A feltételezés természetesen többszörös közelítést tartalmaz, pontosabban: többszörösen kétségbe vonható. A 6. ábra mégis lehetővé teszi bizonyos következtetések levonását. - Az ábra felső része viszonylag kevés adatból is számszerüsíti azt a közismert és a folyószabályozásban eredménynek számító tényt, hogy a szabályozási művek mentén/ árnyékában 16 év alatt történt 1-3 m feltöltődés a kavics, homokos kavics anyagot az adott területen finom homokkal, iszapos homokkal terítette be. - Az ábra alsó része viszont azt mutatja, hogy a kotrásból származó 1-3 m medermélyülés után nem következett be a mederanyag egyértelmű finomodása. Ilyen kapcsola6. ábra. A mederanyag változásának kapcsolata a mederváltozással, a szabályozási müvek hatásával, illetve a kotrással Рис. 6. Взаимосвязь между изменением состава донных наносов и движением русла, а также влиянием регуляционных сооружений и землечерпательных работ Fig. 6. Interrelation between changes of the river-bed material and changes of the river-bed. the effect of the regulation structures and dredging Bild 6. Beziehung zwischen Änderung des Bettmaterials und der Flußbettveränderung

, der Auswirkung der Regulierungswerke bzw. der Baggerung