Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)
3. füzet - Joó Ottó-Déri Lajos-Laki Ferenc: A Kis-Balaton védőrendszer építése
A Kis-Balaton védőrendszer építése 337 5. ábra. A 4T műtárgy az alvizi oldalról (Kacsmar ski felvétele) Рис. 5. Сооружение 4T с нижнего бьефа (Фото: Качмарски) Fig. 5. The structure labeled 4T from the downstream side Bild 5. Das Bauobjekt 4T von der Unterwasserseite gesehen A tározó II. üteme az elkészült beruházási program szerint (VIZITERV 1984) Balatonhídvég-Fenékpuszta között a Zala jobb és bal parti területeire kerül (4. ábra). A tározó vizét a Zala mellé a bal partra épülő 21 T műtárgyon át (4. ábra), amely a 4 T-hez hasonló, engedhetjük a Balatonba. A 4 T felől érkező vizeket a terelő töltések a megjelölt irányba terelik 5 + 9+12 = 26 km hosszon a jelenlegi úthossz két és félszeresével az egyenletes tartózkodás biztosítására. Meg kell erősíteni a Zala Balatonhídvég fölötti bal parti töltéseit, a déli vízzáró töltést, az Egyesített-övcsatorna és helyenként a Budapest-Nagykanizsa vasútvonal töltését, amely a tározó délkeleti határa (4. ábra). Az első ütemnél két, a másodiknál négy belvízöblözetröl automatikus üzemű szivattyútelepek távolítják el a szivárgó és belvizeket. A tározók vízszintjeit a mocsári-vízi növények igényei, a terepviszonyok, az árvízvisszatartás, a belső elrendezést az egyenletes tartózkodási idő fő szempontjaihoz igazították. A létesítményt mintegy 300 m széles véderdősáv szegélyezi (4. ábra). A talajvízszintre gyakorolt hatást 150 db talajvízkúttal lehet vizsgálni. Telepítettek a töltések állékonyságának, szivárgásának, a műtárgyak vízszintjeinek, a zsiliptáblák nyitottsága mértékének rögzítésére alkalmas berendezéseket is. Fenékpusztán géptelep, Balatonhídvégen hidrometeorológiai állomás, öt községben vízügyi őrtelep épül, ill. bővül. Természetvédelmi bázis, kilátó is létesül. Beszerzésre kerülnek a működtetéshez szükséges gépek - eszközök. Távjelző-hírközlő hálózat is készül. Az első ütemhez hasonlóan itt is nagy arányú régészeti feltárások lesznek. A megvalósítás ütemezését alapvetően két részben tervezték. А II/1 ütemben a 104,8 m В alacsonyabb üzemvízszint amely a Balatonénál 40-60 cm-rel magasabb - tartáshoz szükséges létesítmények épülnek meg. A II/2 ütemben a 105,8 m В üzemvízszintig, évi 10-20 cm-es vízszintemeléshez igazodik az építés. így gazdaságosan biztosíthatjuk a nádas terjedéséhez az optimális vízviszonyokat. A létesítmény legfőbb jellemzőit az I. táblázat mutatja be.
