Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

3. füzet - Joó Ottó-Déri Lajos-Laki Ferenc: A Kis-Balaton védőrendszer építése

338 Joó О,, Déri L. és Laki F. I. táblázat Kis-Balaton védőrendszer főbb jellemzői Megnevezés Mértékegység I. II. ütem Üzemvízszint (üvsz) m В 106,5 105,8 vízfelület üvsz-nél km

2 18 50,9 víztérfogat üvsz-nél 10

6 m

3 21 64 Legnagyobb vízszint (LNV) m В 107,1 106,3 víztérfogat LNV-nél 10

6 m

3 35 77 Átlagos tartózkodási idő nap 30 92 Kisajátítás km

2 23,76 62,92 ebből szántó km

2 1,78 5,71 gyep km

2 17,23 23,36 erdő km

2 3,48 3,28 Talajvízszint-ellenőrző kút db 50 100 Belvizes terület km

2 15 34 Létesítési költség 10

6 Ft 644 2515 Becsült üzemköltség 10

6 Ft/év 34 53 A vízimunkák kiviteli terveit általában a VÍZITERV készítette. Az előkészítés-tervezés során számos probléma merült fel, melyek közül a legjelentősebb volt, hogy a tervezett töltések alatti altalaj 2-7 m vastagságú tőzeg vagy magas szervesanyag-tartalmú iszap. A szokványos mérnöki gyakorlat ilyenkor talajcserét vagy mélyalapozást ír elő. Ez jelentené a létesítmények teljes biztonságát. E módszer szerinti töltéserősítés és építés annak magas költségei miatt nem valósult meg. Megfelelő méretezési eljárás az ilyen töltésépítésre az építés megkezdéséig nem volt. Szerencsére a 60-as években a tőzeges területen történő töltésépítésre tapasztalatokat szereztünk. A töltéstest geometriai méretét ezek felhasználásával, empirikus úton határozták meg. E szerint a VÍZITERV mind a meglevő töltések erősítésénél, mind a kazetta, ill. terelőtöltéseknél 4,0 m koronaszélességű, a vízoldali korona és a mértékadó vízszint között 1 : 3, alatta 1 : 6, a mentett oldalon pedig 1 : 4 hajlású töltést tervezett (6. ábra). A völgyelzárás töltése pedig 6,0 m koronaszélességgel és mindkét oldalon 1:3, 1:6 hajlással bír (5. ábra). Mind a három fajta töltésépítésnél egységesen 0,80 m átlagos süllyedést vettek figyelembe. A tározón átvonuló mértékadó árvíz csökkenését, felszíngörbéjét a BME VVI vizsgálta. Megállapították, hogy az árvizek tározótérre való kiterelése a korábbi mértékadó NO

r

: -os árvízszintet 0,20-0,80 m-rel, hozamát a felére csökkenti. A töltések koronaszintjét 0,80 m-es biztonsággal tervezték (6. ábra). 4. Építés A beruházás első üteme 1981-86 között valósult meg és 1985-ben a második ütem építése is elkezdődött. A második ütem építése várhatóan a 90-es évek közepére fejeződik be. A beruházás lebonyolítását és a kivitelezést a VÍZIG vállalta. Az üzemeltetés is igazgatóságunk feladata. A beruházási munkák szakágazati irányítására, ellenőrzésére és a koordináció ellátására minimális létszámú új, szervezeti egységet alakítottunk. „Kis-Balaton beruházási és lebonyolítási önálló csoport" néven. Az építés munkáját a VÍZIG Termelési osztálya fogja