Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

2. füzet - Csoma János: A nagymarosi vízierőmű alatti Duna-meder vizsgálata

MEGEMLÉKEZÉS BRACHNA LAJOS 1933-1986 Megdöbbentő - hihetetlen - volt a tragikus hír, hogy az, aki még a minap fáradhatatlanul köztünk dolgozott - az élet számára nincs többé. Brachna Lajos főiskolai tanárt alkotóereje teljében, 54. életévében ragadta el közülünk a halál. Brachna Lajos távozásával egy szakmáját magas fokon, hivatástudattal művelő, a fiatalok problémái iránt különös türelmet, megértést és fogékonyságot tanúsító kollégánkat veszítettük el. Azt a személyt, aki kilencedik éve a főiskola mélyen érző, nagy munkabírású dolgozója, ember-mérnök-tanár volt egy személyben. Akinek emberi tisztaságához éppúgy nem fért és fér kétség, mint egyszerűségéhez, szerénységéhez, nyíltságához, humánumához. Aki jószándékú segítőkészséggel, közvetlenséggel, belső elkötelezettséggel végezte idegileg, fizikailag egyaránt nagy terhet jelentő munkáját. Magatartásának - vezetői munkájának - állandó eleme volt a belső feszültséget el nem áruló visszafogottság, a kiegyensúlyozottság, a higgadtság, a türelem és a jóindulat. Brachna Lajos Battonyán született. A fiatalon Bajára kerülő, gátőr édesapját korán elvesztő Brachna Lajos 1957-ben vízépítőmérnöki diplomát szerzett. Tíz éven át az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság különböző - egyre magasabb - beosztású dolgozója volt. E korszakban kiemelkedően eredményes munkát végzett az 1965-ös dunai árvíz elleni védekezésben, mint az egyik védelemvezető. 1968-1978 között újabb tíz éven át a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál igazgatóhelyettes főmérnökként dolgozott. Igazgatóhelyettesi beosztásában nagy szakmai ambícióval tevékenykedett. Folyamatosan kapcsolódott be a magyar-jugoszláv közösérdekű feladatok előkészítésébe és végrehajtásába. Az igazgatóság szakágazati és hatósági munkáját átfogóan és részleteiben ismerte. Védekezési gyakorlata nagy volt. Ennek igen fontos állomását az 1972-es drávai árvíz jelentette. Szakmai kérdésekben a konstruktív gondolkodás, a nagyfokú körültekintés és a precizitás jellemezte. Szakmai képzettségét egyéni és szervezett formában folyamatosan fejlesztette. 1976-ban a BME-n környezetvédelmi szakmérnöki diplomát szerzett. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb figyelmet fordított a környezetvédelmi tevékenység irányítására. Ez a munkája hasznosult a határ menti jugoszláv-magyar kapcsolatok keretében is. Szakmai érdeklődése az oktatói munkára is kiterjedt. Óraadóként dolgozott a barcsi