Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

2. füzet - Csoma János: A nagymarosi vízierőmű alatti Duna-meder vizsgálata

294 Csorna János m

и 5. ábra. Vízállás-vízhozam kapcsolat a budapesti szelvényben Рис. 5. Кривая расходов для створа Будапешт Fig. 5. Stage-discharge relationship in the cross-section of Budapest Ennek a vízhozamnak a levonulási szintje az 1970. évi görbe szerint viszont 2,92 m volt, vagyis a dunabogdányi szelvényben a nagymarosi 3000 m

3/s-os vízhozamnak megfelelő 900 m

3/s-os vízhozam kereken 0,6 m-rel alacsonyabb szinten vonult le 1984-ben. Végül megvizsgáltuk a budapesti vízhozamgörbe viselkedését is. Budapesten a 3000 m

3/s-os vízhozamot már nem osztja meg a Szentendrei-sziget. A Budapesti szelvényben 1984-ben 3000 m

3/s-os vízhozam 3,76 m mellett vonult le (5. ábra). Enűek a vízhozamnak a levonulási szintje az 1970-es vízhozamgörbe szerint 3,96 itt volt, tehát 1984-ben a 3000 m

3/s-os vízhozam levonulási szintje 0,20 m-rel alacsonyabbvolt. Ez pedig azt jelenti, hogy a Nagymaros-Budapest között végzett, kizárólag ipari kotrások hatására Budapestnél a meder máris jobban mélyült, mint azt a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer gazdaságos üzemelése megköveteli. összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a Nagymaros-Budapest közötti Duna-szakaszon a meder süllyedése, mind a vízállások, mind a vízállás-vízhozam kapcsolat alapján egyértelműen megállapítható. A medersüllyedés nagyságára vonatkozóan csak a vízállás* vízhozam görbék alapján lehet számszerű értéket megadni. Éspedig az azonos vízhozamhoz tartozó vízálláskülönbségeket minimális mederváltozásnak tekinthetjük. Eszerint a nagymarosi vízerőmű üzemelése szempontjából, a 3000 m

3/s-hoz tartozó megkívánt medermélyülés a nagymarosi vízmérceszelvényben az ipari kotrások hatására csaknem bekövetkezett. A folyószabályozás szempontjából érdekes budapesti szelvényben a mederváltozások szintén a kívánalmaknak megfelelően következtek be. A Nagymaros és Budapest közötti szakaszon végbemenő mederváltozások pontosabb nyomonkövetése érdekében fontosnak tartjuk, hogy a nagymarosi vízlépcső alatti szakaszon, egészen Budapestig Í00 m-kénti évenkénti, esetleg kétévenkénti mederfelvétel készülne. Ennek alapján, egyrészt egyértelműen elvégezhető lenne a nagymarosi 3000 m

3/s-os vízhozamhoz tartozó felszíngörbe meghatározása, másrészt részletesebben lehetne vizsgálni egyes közbenső szakaszok változó nagyságú medersüllyedésének okait. * * * Исследование русла реки Дуная в нижнем бьефе гидроузла Надьмарош Д-р ЧОМА Янош, дипл. инженер Проектирование системы гидроузлов Бёш-Надьмарош началось в 1952 году, подробная программа капиталовложений была разработана в 1968 году. Состояние и пропускная способность русла оценивались по съемкам 1963 года.