Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)
2. füzet - Csoma János: A nagymarosi vízierőmű alatti Duna-meder vizsgálata
A nagymarosi vízerőmű alatti Duna-meder vizsgálata 287 I. táblázat Mederkotrások a Budapest-Nagymaros közötti szakaszon Duna Szentendrei-Duna összesen Év (1655-1696 fkm) (0-32 fkm) összesen m 3 1968 889 424 103 375 992 800 1969 1970 I 458 544 622 056 2 645 144 1971 1 613 023 98 786 1 711 809 1972 1 659 880 1 659 880 1973 1 837 444 483 303 2 320 747 1974 2 305 498 128 362 2 433 860 1975 1 685 910 547 798 2 233 708 1976 2 539 439 2 539 439 1977 2 336 052 2 336 052 1978 619 228 257 617 876 845 1979 377 565 1 212 765 1 590 330 1980 22 254 712 848 735 102 1981 1982 1983 1984 1985 312 398 312 398 összesen 18 221 204 4 166 910 22 388 114 ben, a Magyar-Csehszlovák Vízgazdálkodási Bizottság határozata szerint, a medret minden évben felmérik. A mederkotrások mennyisége azonban önmagában nem ad egyértelmű felvilágosítást a mederváltozásokra. A Nagymaros-Budapest közötti szakaszon a kotrások nem a folyó szabályozása érdekében történtek, hanem kimondottan ipari célú kavicskotrás folyt, azonban a folyó dinamikai egyensúlyra törekedve a helyi kotrások hatását kiegyenlítette. Az egyensúlyra való törekvés hatása még Budapest alatt is érezhető volt. 2. A mederváltozások vízállásra gyakorolt hatása Ismeretes, hogy mozgó medrü folyóknál az azonos vízhozamhoz tartozó vízállások a mederváltozás jellegének megfelelően változnak. A mederváltozások folyamatos meghatározása igen költséges és sok munkát igénylő, állandóan ismétlődő szelvény-, vagy mederfelvételt követel, régi törekvés, hogy a mederváltozásokat a vízállás-változásokon keresztül határozzák meg. A mederváltozások vízállásra gyakorolt hatásának meghatározására számos módszer alakult ki, ennek ellenére sem található azonban olyan általánosságban elfogadott eljárás, melynek segítségével a vízállás-adatsort egyöntetűvé lehetne tenni úgy, hogy a statisztika igényét is kielégítse. Bizonytalan a mérceszelvény állandóságának értelmezése is. A vízmérceszelvények állandóságát ugyanis a hidrológiában általában úgy értelmezik,
