Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

2. füzet - Csoma János: A nagymarosi vízierőmű alatti Duna-meder vizsgálata

Vízügyi Közlemények, LXIX. évfolyam 1987. évi 2. füzet A NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐ ALATTI DUNA-MEDER VIZSGÁLATA

1 DR. CSOMA JÁNOS

2 A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer (BNV) tervezése és beruházása gyakorlatilag 1952-től napjainkig tartott. Ez alatt az idő alatt jelölték ki a nagymarosi vízlépcső szelvényét is az 1696,25 fkm-ben. Az alvízi szakasz mértékadó vízhozamát 3000 m

3/s-ben állapították meg. A nagymarosi vízlépcső teljesítményének növelése érdekében ezt a vízhozamot a vízlépcső szelvényében 0,80 m-rel kisebb vízállás mellett kellene levezetni úgy, hogy a hozzátartozó felszíngörbe Budapesten az erőmű előtti állapothoz tartozó felszíngörbéhez kössön be. Az első tervezést követően azonban, elsősorban a budapesti házgyárak kavicsigénye növekedésének következtében, nőtt a kotrások mennyisége (I. táblázat). A NagymarosBudapest közötti szakaszon hosszú időn keresztül végzett nagymértékű ipari kotrások hatása mederváltozásban - mélyülésben - jelentkezett. Mélyülni kezdett Nagymaros környékén a meder úgy, hogy arra az 1900-as évek óta nem volt példa. Közben Csehszlovákia is - különösen Komárom környékén - növelte a kotrások mennyiségét. A kotrások hatására a meder a Gönyű alatti szakaszon is mélyülni kezdett. A mélyülést már nem tudta ellensúlyozni a Felső-Dunáról érkező - de állandóan csökkenő - görgetett hordalék mennyisége sem. Az elmúlt közel harminc évben, főként a nagymarosi vízlépcső alatti Duna-szakaszon bekövetkezett mederváltozások (medermélyülések) igen kedvező műszaki és gazdasági feltételeket teremtettek a vízerőmű üzeme számára. A nagymarosi vízlépcső alatti medermélyülések nagyságára elsősorban a nagymarosi, váci, dunabogdányi és a budapesti vízmércék adataiból lehet következtetni. Ezek a vízmércék egyrészt hosszú adatsorral rendelkeznek (a nagymarosi 1892-től, a váci 1872től, a dunabogdányi 1950-től, a budapesti pedig 1823-tól észlel rendszeresen), másrészt a vízmércék helye és magassága Nagymarostól Budapestig nem változott, így változatlanul érvényesek a vízmércén tett leolvasások, bármilyen tartományban történt is az észlelés. 1. Dunai mederkotrások a Nagymaros-Budapest közötti szakaszon A Duna Nagymaros-Budapest közötti szakaszán végzett mederkotrásokról tényleges kimutatás csak 1968 óta áll rendelkezésünkre (I. táblázat). A rendszeres mederfelvételek, amelyek segítségével a kotrások hatása vizsgálható, a Nagymaros alatti szakaszon háromévenként történtek. Kedvezőbb a helyzet a Gönyü és Nagymaros közötti szakaszon, ahol 1979-ig szintén háromévenként volt a felmérés, de 19791 A kézirat érkezett: 1986. IV. 5. 2 Dr. Csorna János oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI. Budapest) nyugdíjas osztályvezetője.