Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

2. füzet - Bratán Mária: A Fadd-Dombori üdülőterület

282 Br a tán Mária kimutatható. Ezzel szemben megnőtt a Faddi-Duna elsődleges termelése, az algaprodukció. A szennyvízszikkasztások tápanyagot juttattak az algák számára. Legújabb vizsgálatok szerint az eutróf állapot politróf is lehetett volna, ha nem gátolja meg a talajvízzel beáramló vas, amely a foszfáttartalmat leválasztja. A vas az iszapban halmozódik fel és szabályozza a Faddi-Duna vízminőségének alakulását. A Faddi-Duna vízbakteriológiai és közegészségügyi vizsgálatait összehangoltan végzik. A coliform baktériumok mennyisége tavasztól őszig emelkedik. A faecalis coliform és a feacalis streptococcus baktériumok száma alapján a víz I—

III. kategóriába esik. Salmonella csoporthoz tartozó baktériumot kimutatni nem lehetett. A szaprobiológiai Pantle-Buck- féle szám 2 és 2,3 között változott, II. kategórián belül. A Faddi-Duna vízminőségét, a vízpótlás vízbázisát jelentő Duna vízminősége is meghatározza. A Duna ezen szakaszán a vízminőség kémiai tekintetben, az ásványanyag-tartalom mutatói szerint első osztályú," az oxigénháztartás mutatója tekintetében másodosztályú. A legkedvezőtlenebb értékek a Duna 1000 m

3/s alatti vízhozamánál fordultak elő, ekkor azonban a szivornya egyébként sem működik. A 70-es években megnőtt a Duna ammónium- és fenoltartalma is. A Duna alsó szakaszára jellemző az őszi időszakban jelentkező kismértékű vízvirágzás, amikor a kovamoszatok egyedszáma 6 • 10

9 sejt/m

3 értéket is elérnek. A szaprobitási index 2,1-2,7 között változik, jóval magasabb a Faddi-Dunáénál. A Duna vizét ezért bakteriológiai okokból a KÖJÁL vízpótlásra nem tartja kívánatosnak. Őszi vagy kora tavaszi vízpótlás mégis lehetséges, mert a fürdési idényre a baktériumok elpusztulnak, de ez a vízpótlás a nyári időszakra vízszintnövekedést nem okoz. 4.2. Javaslatok a Faddi-Duna vízminőségének megóvására Az 1973-ban született vízgazdálkodási terv meghatározta a teendőket, 1982-ben, 1984-ben pedig újólag összefoglalták a fejlesztési javaslatokat. Az első célkitűzés volt, hogy a Faddi-Duna vízháztartása jól kézben tartható legyen. Tekintettel, hogy a Faddi-Duna természetes vízutánpótlása elsődlegesen a talajvízből történik, ezért újabb két talajvízészlelő kút telepítését terveztük. Sajnos egyik kút létesítése sem valósult meg, így mind szivárgási, mind vízminőségi szempontból keveset tudunk a talajvíz szerepéről. Vízminőség-védelmi szempontból a legnagyobb veszélyforrást a szikkasztott szennyvíz okozza. Ezek távoltartása a Faddi-Duna vizétől elsődleges követelmény. A Faddi-Duna vízminőségének megoldása érdekében a további javaslatok: - a Csámpa-patakon hordalékfogót kell építeni; - a Paks-Faddi-főcsatornára telepített halastavaknál a tavakból iszapelvezetés ne történjen; - a faddi Lenin Tsz tehenészeti telepének trágyagyűjtését a bemosódástól védetten kell végezni; - a mezőgazdaságban el kell terjeszteni a talajvédő tápanyagtakarékos művelési módot; - Dunaszentgyörgy és Fadd területén tanácsi rendelkezésekkel el kell érni, hogy a medrekben ne helyezzenek el szemetet és hulladékot; - rongált partszakaszokon a partvédő műveket meg kell valósítani; - az üdülést zavaró hínár vágásáról gondoskodni kell, a nádvágást meg kell oldani;