Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

2. füzet - Bratán Mária: A Fadd-Dombori üdülőterület

A fadd-dombori üdülőterület 281 4. A Faddi-Duna vízminősége A Faddi-Duna vízminőségét 1969 óta rendszeresen vizsgáljuk. Vizmintavételi helyek a Faddi-Dunát tápláló Paks-Faddi-főcsatornán, illetve a Faddi-Dunában a faddi kompnál, a dombori KISZ-tábornál és a szivornya mellett vannak (1. ábra). 4.1. Vizsgálati eredmények A Paks-Faddi-föcsatorna „kissé szennyezett" vízfolyásnak minősül. 1982-ben júniustól a foszforszennyezettsége növekvő tendenciájú, egyéb vízkémiai jellemzők tekintetében nem változott. A Faddi-Duna vízminősége a faddi-kompnál „kissé szennyezett". Üdülés és horgászat céljára alkalmas. Összes nitrogén- és összes foszfortartalma az 1972. évihez képest 1982-ig csökkent. 1984-ben augusztus-szeptemberre az oxigénfogyasztás értékei alapján nagyon szennyezett minőséget mutatott (Kiss 1984). A vízminőségromlás a Faddi-Duna nagy vízszintcsökkenésének következménye is volt (2. ábra), amelyet egy szeptemberi vizpótlással igyekeztünk ellensúlyozni. A Faddi-Duna vízminősége a KISZ-tábornál már 1982-ben az ötnapos biokémiai oxigénigény alapján „szennyezett minőségű" volt. A nyári hónapok előrehaladásával a szerves szennyeződés nőtt, amely összefüggésbe hozható a Fadd községben lévő házak és az üdülők, a parti zóna házi szennyvízgyűjtő medencéinek feltöltődésével. A növényi tápanyagformák (nitrogén és foszfor) 1972-höz viszonyítva növekedést nem jeleztek. 1984-ben augusztus-szeptemberre „nagyon szenynyezett" vízminőség alakult ki az oxigénfogyasztás értékei alapján. Az ásványosodási mutatók változása a trofitás növekedésével függ össze (pH, Ca-ion). A Faddi-Duna vizminősége a szivornya mellett 1969-82 között szennyezett minőségű volt. 1984-ben az oxigénháztartás mutatói alapján „nagyon szennyezetté" vált. Ásványosodási mutatói a trofitás változását jelezték. Szennyezett vízminőségét a fenékiszap belső terhelésével hozták összefüggésbe. Biológiai minősítés tekintetében a Paks-Faddi-főcsatorna mezoeutróf jellegű volt. Szaprobitása béta mezoszaprób. Alga összetételére a kova- és kékalga együttes jellemző. A faddi kompnál a Faddi-Duna klorofill szempontjából mezoeutróf kategóriájú, béta mezoszaprób típusú, domináns faja a kékalga volt. 1984-ben a mezoeutróf állapot eutróf, politróf minőségűre romlott. A talajvíz szintje az üdülési idényben a szikkasztásos szennyvízelhelyezés miatt nőtt, és a talajvízzel a mederbe növényi tápanyagokat juttatott. Az a-klorofill értékek 1984. év során folyamatosan növekedtek. A Faddi-Duna a szivornya mellett alga egyedszám és összes algatömeg tekintetében a Faddi-Dunán belül a kedvezőbben alakul. Mezotróf állapota 1984-ben eutrófra változott (Kiss 1984). Az alga számának egységnyi köbtartalomra vetített értéke 1969-1982 között sokszor volt csökkenő értékű. Az algák faj szerinti vizsgálata azt mutatta, hogy a FaddiDuna vize az eutrofizáció tekintetében nem állandósult, hanem romlott. Az 1984. évi kedvezőtlen biológiai változások a Faddi-Duna vízszintjének csökkenésével magyarázhatók. A vízszintcsökkenés elsősorban a talajvízszint süllyedésének következménye. Ha csak a párolgás és kevés csapadék okozta volna az alacsony vízállást, a kémiai jellemzők alapján vízminőségromlás következett volna be, ez azonban nem volt