Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

2. füzet - Bratán Mária: A Fadd-Dombori üdülőterület

A fadd-dombori üdülőterület 283 galgócnyaki bekötéstől a tolnai mederáttöltésig egészen új töltést épített. 1897-ig a Faddi- és a Tolnai-Duna-ágak elzárásainak felhasználásával összefüggő védvonalat épitettek ki. Őrházak és távbeszélő hálózat kiépítésével a védőképességet megerősítették. Az 1956-os jeges árvíz a fadd-bogyiszlói öblözetben a fővédvonalon nyolc, a másodrendű fővédvonalon 11 szakadást idézett elő, az öblözet a faddi lokalizációs töltéstől délre víz alá került. A szakadásokat 1957-ben elzárták, és ezt követően nagyobb dunai töltéserősítési munkákba kezdtek. 2.2. Belvízmentesítés A múlt században, a faddi és kisvajkai töltések kiépítése után, létesült a paks-faddi-, illetve a várszegi belvízöblözet. 1862-ben megépült a Faddi-, 1895-ben a Bartal-zsilip ( I. ábra), amelyek a Faddi-Duna vízállásának szabályozására szolgálnak. A Paks-Faddiföcsatorna a Faddi-zsilipen keresztül táplálja a holtágat, míg a Bartal-zsilipen keresztül a Faddi-Duna apasztása lehetséges a tolnai északi holtág felé. Apasztását belvizes készültségben rendelik el (KDT VÍZIG 1982), ha a Faddi-Duna vízállása (2. ábra) meghaladja az 1,60 m-es üzemi vízállást (vízmérce 0 = 86,53 mBf). Az I. fokozatban a holtág vízállása 1,70 m, a II. fokozatban 1,90 m, a III. fokozatban pedig 2,00 m. Az öblözet kiépítettségére jellemző 0,055 m

3/s/km

2 vízlevezető-képesség, 0,87 km/ km

2 csatornasűrűség. A várszegi öblözet csatornasürüsége 0. A Faddi-Dunán a magas vízállások meglehetősen ritkák. A legmagasabb belvíz gátszakadás nélkül kb. 2,50 m volt. 2. ábra. A Faddi-Duna vízállásai Рис. 2. Уровни воды в старице Фадд Fig. 2. Water stages of the dead-channel of Fadd Fig. 2. : Les niveaux d'eau du bras mort de Fadd