Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

2. füzet - Bratán Mária: A Fadd-Dombori üdülőterület

278 Br a tán Mária 2.3. Vízellátás és csatornázás A faddi üdülőterület vízellátására két, megközelítőleg 50 m mélységű csőkút szolgál. Az első kút 1965-ben létesült, a második, mely tulajdonképpen tartalék, 1974-ben. Egy-egy kút hozama 60-80 m

3/d. A kút melletti szivattyúakna szivattyúja 25 m

3-es hidroglóbuszba nyomja a vizet. A glóbusz leürítővezetéke a Faddi-Dunába torkollik. Az üdülőterület közüzemileg ellátott, mintegy 3,3 km nyomóvezeték épült, az eleinte közkutas vízellátást házi bekötésekkel egészítették ki. Szennyvíz-elhelyezés tekintetében nem ilyen jó a helyzet. 1965-ben a közintézmények szennyvizének elhelyezésére oldómedencét létesítettek kolloidfogóval, innen elosztóvályún keresztül 3 db 320 m

2-es szikkasztó ágyra jut az előtisztított szennyvíz. A BM és a Tolna Megyei Tanács üdülőjének szennyvizét 1971-ben kétszintes ülepítőn tisztítva egy adagoló aknán keresztül ugyancsak szikkasztó ágyra vitték. A kis üdülők mellé szikkasztókat telepítettek. Az üdülőterület szennyvizeinek elhelyezése nem megoldott. A helyi szikkasztás a talajvizet fertőzi. A Faddi-Duna vízminőségének megóvása céljából társulati úton próbálták a szennyvíztisztítást megoldani. A tisztított szennyvizek elhelyezésére több mód kínálkozik. Befogadó lehet a Duna, vagy költségkímélés céljából a tolnai északi holtág. Legjobb megoldás lenne a tolnai regionális szennyvíztelep kiépítése: Domboriból Faddra vezetnék a szennyvizet, onnan a tolnai szennyvíztelepre, majd tisztítás után a Dunába. Anyagi fedezet hiánya miatt a társulat ez ideig nem alakult meg. 3. A Faddi-Duna vízgazdálkodása A Faddi-Dunának, mint üdülőterületnek a továbbfejlődése megköveteli, hogy a jövőben is megfelelő mennyiségű és minőségű víz álljon rendelkezésre. 3.1. A Faddi-Duna természetes vízháztartása Az első vízháztartási vizsgálatok 1963-ban készültek. Ebben az időben a faddi és a tolnai holtágak az év nagy részében össze volt nyitva, csak a lehalászás idejére zárták le a Mádi-Kovács és a Bartal-zsilipet. A menetrend a következő volt: I—II. hónapban a Bartal-zsilip nyitva volt, a Tolnai-Dunát töltötték. III. hónapban a Mádi-Kovács-zsilipet nyitották és így a faddi és a két tolnai (északi és déli) holtágban a vízszintek kiegyenlítődtek. VI. hónaptól kezdve üdülési érdekből a Bartal-zsilipet lezárták és a Faddi-Duna magasabb vízszinttartására törekedtek. IX. hónapban a Mádi-Kovács-zsilipet zárták, majd elkezdték a tolnai déli holtág szivatytyús „ürítését" lehalászás érdekében. X-XI. hónapokban a Mádi-Kovács-zsilipet megnyitották a tolnai északi holtág lehalászása céljából. XII. hónapban a nyitott zsilipeken keresztül a három tőrész vízállása ismét kiegyenlítődött. Az üdülőterületté fejlődő Faddi-Duna megbízhatóbb vízháztartási kormányzása érdekében 1973-ban összehasonlítottuk a Tolnai-Duna (akkor csak a Mádi-Kovács-