Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

2. füzet - Bratán Mária: A Fadd-Dombori üdülőterület

276 Br a tán Mária 1. Az üdülőterületté fejlesztés űtja Az üdülőterületnek kiválóan alkalmas vidéken a Faddi-Duna mellett először 1959ben KISZ-tábor létesült, mely azóta is működik. Következő lépésként 1963-ban a Pécsi Tervező Vállalat a faddi holtágra rendezési tervet készített. 1964-ben a Tolnaterv megtervezte a rendezés II. ütemét. 1971-ben már a rendezés III. ütemének jóváhagyására is sor került. 1978-ban végezték el a rendezési terv szerint az utolsó telekosztásokat. Jelenleg 600 magán, 50 közületi üdülő van a területen. Üzemel egy 60 ágyas szálló és egy 500 fős kemping. A kedvező természeti adottságok, a megfelelő ár- és belvízvédelmi biztonság, a közműves vízellátás és a megnövekedett üdülési kedv szerencsés találkozásával a hajdani mezőgazdasági területből sűrű beépítésű üdülőterület lett. 2. A terület vízgazdálkodásának fejlődése Az üdülés vízgazdálkodási feltételeit fokozatosan meg kellett teremteni, s azokat folyamatosan biztosítani kell ma is. 2.1. Árvízvédelem A területen az első vízügyi beavatkozás a Duna szabályozása érdekében 1829-ben történt. Ekkor átmetszették a Várszegi-kanyart, majd 1850-es években átvágták a Bogyiszlói-kanyart is. Végeredményben e folyószabályozási beavatkozások során keletkeztek a holtágak. Az árvízvédelem 1837-ben kezdődött Pakstól Fadd községig a Duna jobb partján, kereken 160 km

2 terület védelmére árvédelmi töltések kiépítésével. A munkálatokra társulat alakult, és az 1845-ben megkezdett töltésépítés rövid idő alatt befejeződött. 1871-ben a társulat újjáalakult Paks-Szentgyörgy-Gerjen és Fadd Dunavédgát Társulat cimen. Az első töltésszakadás a jelenlegi Faddi-zsilip helyén 1866-ban következett be. 1876-ban a februári jégtorlódás következtében előállott 3,19 m vízszintduzzasztás folyományaként a víz a paks-faddi védtöltéseket meghágta és az árteret elborította. A társulat - mely 1888-ban a „Paks-Faddi Dunavédgát Társulat" nevet vette fel töltéseinek az 1876. évi árvízszint fölé 1,0 m-rel tervezett magasítását és megfelelő erősítését (az alsó 5,5 km kivételével) 1890. év végéig befejezte. 1891 márciusában a Dombodnál keletkezett jégtorlódás és 2,0 m-es vízszintduzzasztás következtében a társulat töltéseit a víz Gerjen alatt meghágta, két gátszakadást okozott, és az árterület felét elborította. A szakadásokat 1892-ben helyreállították, 1893 februárjában a jég a bogyiszlói átvágásnál feltorlódott. Az előállott 2,1 m vízszintduzzasztás következtében a faddi védgáton a vízszint az 1876. évi vízszintnél 0,80 m-rel magasabbra emelkedett, a fel nem magasított töltést elszakította, és a teljes árterületet elborította. Elárasztotta a Várszegi-szigetet és a dombori félszigetet is. Összerombolta a dombori hajóállomáshoz vezető műutat is. Az 1891-93. évi árvizek miatt a társulat a FM rendelete alapján Gerjen és Bogyiszló községek biztonsága és védelme érdekében elhatározta, hogy a bogyiszlói és a faddi szigeteket, valamint a két kanyar közti dombori félszigetet árterületéhez csatolja, és a társulat töltéseit a bogyiszlói töltésekkel összeköti. Ezzel egyidejűleg felvette a „Paks-Fadd-Bogyiszló Ármentesítő Társulat" nevet. A társulat területe kereken 350 km

2 lett. A Társulat 1895-ben a