Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)
2. füzet - Gresz István-Nagy István: Wroclaw környéki tározók és ellenőrző vizsgálataik
270 Gresz I. és Nagy I. M. 4. Műtárgyellenőrzés A lengyel Központi Vízgazdálkodási Hivatal műszaki osztálya, a szaporodó vízi létesítmények „tervszerű megelőző karbantartása" érdekében egységesítette az ellenőrző mérések körét (CUGW 1969). A magyarországi előírásokhoz hasonlóan állékonysági és hidraulikai ellenőrző méréscsoportokat különböztet meg. Állékonysági szempontból az alábbi mérések elvégzését írja elő: a geodéziai mozgásvizsgálatokat függőleges és vízszintes értelemben, a relatív elmozdulásméréseket fizikai vagy optikai módszerrel, a feszültség- és a hőmérsékletmérést a beton- illetve a földgáttestben. A hidraulikai mérések körébe a felszíni vizek vízszintjének, a szivárgási felületek és átszivárgó vízhozamok meghatározását érti. A magyar szabványoktól eltérően az egyes mérések gyakorisági és pontossági követelményeire nem tér ki. Az előírás különbséget tesz a létesítmények típusa (földgát, betongát, duzzasztómű stb.) és fontossága szerint (I-IV. osztály). Az előírásokban felsorolják az adott létesítmény számára kötelező méréscsoportot és berendezéseket, melyeket a beruházás keretében kell létrehozni. Részletes leírást adnak a műszerek elhelyezéséről és a mérések végrehajtásáról. A mérőhálózatok tervei a tervdokumentáció szerves részét képezik. A tervezési és a beépítési költségeket a beruházó fedezi. Az előírás részletesen tartalmazza a műtárgyellenőrzési berendezések egységesített rajzjeleit, mind helyszínrajzon, mind metszeten ábrázolva. Magyarországon a létesítmények osztályozását eddig a kisszámú műtárgy nem tette szükségessé. A 4/1986 (X. 11) sz. OVH elnöki rendelkezés megadja az ellenőrzési kötelezettség alá eső országos jelentőségű műtárgyakat. A mérések körét az 1981 óta megjelenő ágazati szabványok írják elő (MSZ-10.141 sorozat), azonban a végrehajtási utasítás megjelenése után értékű létesítmények ellenőrzését 1987-től kell rendszeressé tenni. Ezenkívül a hazai gátépítésben is szükség lenne több mérőműszer beépítésére (pl. földnyomásmérő, piezométer szonda, pórusvíznyomás-mérő stb.), hogy a mérési eredmények alapján később gazdaságosabb tervezés és kivitelezés valósuljon meg. A lengyelországi megfigyelő és ellenőrző mérések körét és műszereit, a műszerekhez pontos elhelyezési vázlattal ellátott utasításokat is tartalmazó kiadvány 1979-ben jelent meg (.IMGW 1979). Az ellenőrző mérésekhez szükséges műszerek és berendezések kiválasztásához külön katalógust is megjelentettek (IG К 1973, IMGW 1980), melyben kitérnek a mérések elvégzésének módjára is. Részletes leírást adnak az egyes szerkezetekről rajzokkal, műszaki adatokkal, beépítési utasítással, közlik az elérhető mérési pontosságot, valamint a gyártó céget is. Szerettünk volna tájékoztatást kapni a mérési eredményekről is, de ez nem járt sikerrel, mivel a mérések eredményeit központi intézmény nem gyűjti. Magyarországon csak a helyi szükségleteknek, illetve a pillanatnyi igényeknek megfelelő egyedi műszergyártás folyik, az elért eredményekről pedig összefoglaló kiadvány eddig nem jelent meg. KGST együttműködés keretében a bősi vízerőmű műtárgyaiba lengyel műszereket is beépítenek. 5. Következtetések Az építéstechnológia területén talán a legérdekesebb megfigyelés az volt, hogy a két megépült gátnál a vízszigetelést a vízoldali rézsűre terített aszfaltszigetelés biztosítja. Ezt a módszert a hazai gyakorlatban nem alkalmazták, jóllehet adott esetben gazdaságos
