Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
122 Almássy Endre Ami a felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos szervezetet, illetve az ide irányuló intézkedéseket illeti, ezek ugyancsak sokban különböznek egymástól államonként. Az USA 47 államában van egynél több, a felszín alatti vizekkel foglalkozó szerv, egyes államokban nyolc is van ezekből. Több állam felügyeletet gyakorol a földhasználat felett, csak kevés alkalommal használják ki azonban ezt a lehetőséget a felszín alatti víz védelmére. 29 államban egy-egy vezető szerv irányításával szervezik a felszín alatti vizek védelmét. Más 15 államban csak informálisan ismerik el egy-egy ilyen szerv vezető szerepét. A legtöbb államban írásba foglalták az érintett szervezetek együttműködésének rendjét a koordináltság érdekében, 12 államban azonban a nemhivatalos módszerekre hagyatkoznak. Az említett szabályozások nyomán és a kialakult szervezeti mechanizmusban részint a veszélyeztetések már felsorolt kategóriái, részint pedig a víz osztályozásából származó követelményeknek megfelelően állapítják meg a tennivalókat. Az EPA javaslatára a következők szerint osztályozzák a felszín alatti vizeket: I. osztály. Különleges felszín alatti vizek. Ide azokat a vizeket sorolják, amelyek különösen sérülékenyek előfordulásuk környezetének hidrogeológiai adottságai következtében. Ide tartoznak a karsztos víztartókban és a homokos-kavicsos képződményekben előforduló vizek, továbbá azok, melyek szintje közel van a terepfelszínhez, fedőrétege pedig nincs, vagy jelentéktelen. Ezenfelül ebbe az osztályba sorolják a vizet, ha a következő jellemzők közül legalább egy érvényes: - Az ivóvíz nem helyettesíthető készlete (az olyan területeken, ahol nincs más vízbeszerzési lehetőség az ivóvízellátás számára); - Az ökológiai szempontból létfontosságú vízelőfordulás (amikor a felszín alatti víz határozza meg egy felszíni víznek akár az alapvízhozamát, akár valamilyen vízszintjét és ettől érzékeny ökoszisztéma függ úgy, hogy elszennyeződése esetén egyedülálló élőhely megy tönkre). Az ilyen vizek előfordulási területén az EPA a természeti készletek megőrzésére hivatkozva javasolja, hogy tiltsák meg a veszélyes hulladékok új lerakóhelyeinek létesítését. Ezenfelül információkat kér be, hogy eldönthesse, nem kell-e megszüntetni a már meglévőket. Azt kívánják elérni, hogy lerakóhelyből ne kerüljön szennyezőanyag a vízbe olyan mennyiségben, hogy a víz a háttérszennyeződés szintjét, vagy az ivóvíz-szabványban meghatározott mértéket meghaladóan szennyeződjön. Ha a szennyeződés már megtörtént, az EPA megkívánja a víz tisztítását a háttérszennyeződés, illetve az ivóvízszabvány előírásainak mértékéig. A veszélyeztetettség súlyossága az egyik szempont, amely szerint kiválasztják a helyeket a különleges pénzügyi alap támogatásának igénybevételére. A mérgező anyagokra vonatkozó törvény alapján az EPA megvizsgálja, hogy hogyan kell korlátozni a veszélyeztető kemikáliák használatát, tárolását és elhelyezését az ilyen területeken. Ugyanebből a szabályozásból származóan az EPA információ-szolgáltatást ír elő az ilyen anyagok kezeléséről, hogy többet lehessen megtudni azoknak a felszín alatti vizekre gyakorolt hatásáról. A visszasajtolások szabályozásából származóan az EPA megfontolja különleges engedélyezési szempontok kialakítását; pl. az ilyen vizeket harántoló fúrások cementezését, vagy ellenőrző-megfigyelő rendszerek kötelező kialakítását.
