Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

1. füzet - Dóka Klára: A karlsruhei térképek vízrajzi tanulságai

Vízügyi Közlemények. LXVIII. évfolyam 1986. évi 1. füzet a karlsruhei térképek vízrajzi tanulságai

1 DR. DÓKA KLÁRA

2 Karlsruhe három közgyűjteményét (könyvtár, múzeum, levéltár) a 19. század elején szervezték meg. Az itt őrzött tárgyi és írásos anyagok azonban nemcsak magára a városra vonatkoznak, hanem az egykori badeni tartomány történetét egészen a középkortól dokumentálják. Mindhárom gyűjtemény 16-17. századi része rendkívül érdekes Magyarország szempontjából is. Ebben az időszakban Baden a Német-Római Császárság része volt, amelyhez 1526-tól a török fennhatóság alá nem került Észak-Magyarország is tartozott. Mivel Baden közvetlenül a birodalom határán feküdt, gyakran ki volt téve a szomszédok, elsősorban a franciák támadásainak. Ilyenkor a császári csapatok segítségére szorult. Az állandó háborúskodás miatt erős volt a fejedelmek saját hadserege is, amellyel viszont rendelkezésre álltak a császárnak a török háborúk idején. A 16-17. században e seregek többször harcoltak Magyarországon, sőt 1682-1691 között, amikor a török kiűzése az ország területéről lényegében megtörtént, a bécsi haditanács elnöke is a badeni őrgróf volt. A hadjáratok során szerzett zsákmány jelentős részét ma is a karlsruhei múzeum őrzi, igen sok írásos (főként nyomtatott) dokumentum került a tartományi könyvtárba, és e hadjáratok történetéről a karlsruhei Általános Tartományi Levéltárban körülbelül 200 iratcsomó tanúskodik. Ezt az anyagot - jelenlegi ismereteink szerint - 477 térkép és a várakról készült kéziratos tervrajz egészíti ki. A maga nemében páratlan gyűjteményben megtalálhatók a történeti Magyarország és Horvátország várainak különböző korokból származó dokumentumai, bizonyítva a várépítés fejlődését. Hadtörténeti vonatkozásban érdekesek az objektumok környékéről készült helyszínrajzok, a hadrendek, csapatösszevonások ábrázolásaival. Végül nem elhanyagolható a térképanyag topográfiai és vízrajzi szempontból sem. A karlsruhei levéltár térképgyűjteményét 27 kötetben (mappában) tárolják, és a sorozatot többszáz egyedi darab egészíti ki. A kötetek közül az I-IV, VI-TX, XII-XV, XVII-XVIII, XX-XXI, XXVII. számú tartalmaz magyar vonatkozású anyagot. Schäfer a gyűjteményhez 1971-ben leltárt készített, ahol az egyes darabokról az összes szükséges információt (szerző, keletkezés éve, cím, az ábrázolt terület, a térkép nagysága, anyaga, a kivitel technikája, méretarány) megadja. A kiadvány a magyarországi könyvtárakban is megtalálható. E térképanyag korábban sem volt ismeretlen a magyar kutatók előtt. 1933-ban Glaser Lajos járt Karlsruhéban, és Budapesten kiadott leltárában (

Glaser 1933)427 levéltári, valamint 300 nyomtatott könytári térkép leírását adta közre. A könyvtárban őrzött darabok a második lA kézirat érkezett: 1985. VII. 30. 2

Dr. Dóka Klára oki. levéltáros, az Új Magyar Központi Levéltár (UMKL, Budapest) Levéltári Módszertani Központ Tudományos főmunkatársa.