Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

1. füzet - Csepregi László: A BB-800-as DEMAG verőgép teljesítményvizsgálata

A BB-800-as DEMAG ve rög ép teljesítményvizsgálata 61 0,0 11. ábra. Behatolási görbe kötött agyag talaj esetén Рис. П. Кривая вступления в случае связного грунта Fig. П. Curve of penetration in case of heavy clay soils Bild II. Eindringungskurve für bindigen Tonboden li 0 2 3 4 5 S 7 8 9 Ю II 12 12 V

с r e s í I d о

, mm. Mindezt azzal magyarázhatjuk, hogy a lemez behatolásának kezdetén nem tudjuk a kalapácsban rejlő energiát kihasználni. Az okozati összefüggés nyilván a lemezkarcsúságra vezethető vissza. Ütve működő gépeknél, ott ahol a verőgép megfogásáról és vezetéséről az úgynevezett verőállvány gondoskodik, nincs akadálya annak, hogy a lemez felezési pontjához olyan csúszkát erősítsünk, amely a karcsúsági tényező kedvező változása révén már kezdettől fogva alkalmassá teszi a lemezt a maximális ütőenergia elviselésére. Ennek a lehetőségnek kedvező hatását a munka építés jellege miatt sajnos nem volt alkalmunk kipróbálni. A behatolási diagramból leolvasható, hogy a vizsgált verőgép, adott talajállapot mellett, adott lemezt milyen hatásfokkal képes lemélyíteni. A gyakorlati ember számára mindez csak akkor nyújthat megfelelő információt, ha megközelítőleg azonos talajban, más verőgéppel szerzett tapasztalataival, vagy ismert gépek teljesítőképességével módjában áll összehasonlítani. Összehasonlítást végeztünk a nyugatnémet Philipp Holzmann cég által végzett kísérletsorozatból közelebb álló talajállapot (az ábra felső része, amely 5 m-től agyagréteget tartalmaz) és a verendő lemez tömege, valamint az alkalmazott verőgép közötti arányosság alapján. Ilyen megfontolások után ábrázoltuk a szerkesztett behatolási diagramokat. Az összehasonlításból, bár nem helyezhető azonos elvi alapokra, mégis megállapítható volt, hogy a BB 800-al elérhető teljesítmény még tovább javítható, másrészt, hogy a teljesítmény növelése a nyugatnémet cég gépeinél csak 3 4-szeres energia árán volt lehetséges. Ezek után reálisnak tűnhet az a megállapítás, miszerint a 6 m-es ABKSZ Csl szádlemez lemélyítéséhez szükséges időt az általunk mért 12 perchez képest 4-6 perccel lehet rövidíteni az ismert talajviszonyok mellett. A szádfal építésében már közhelynek számít a mellékidő emlegetése. Kétségtelen tény, hogy a főidőben megtakarított perceket könnyű elpazarolni a lemezek befűzése, ill. azok verő alá állítása közben. Saját tapasztalatunk alapján - a technikai lehetőségek pillanatnyi hiánya mellett - fontos, hogy a munkahely előkészítése, a nyomvonal kitűzése, a szádlemezek deponálása, - vagyis minden olyan előkészületi tevékenység, amelynek végső célja a szádfal megépítése, a verési munka igényeinek legyen alárendelve. Aki