Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

1. füzet - Csepregi László: A BB-800-as DEMAG verőgép teljesítményvizsgálata

56 Csepregi László 6. ábra. Állítható lemez Рис. 6. Переставляемая шпунтина Fig. 6. Adjustable plate Bild 6. Einstellbare Platte A szádfalépítéssel foglalkozók körében ismert tény, hogy fűzött lemezek esetében - bizonyos előrehaladás után - a lemezek a haladás irányába előrebuknak, elferdülnek. E jelenség okát a szád falazásnál fellépő - a szádlemez alakjától, a helyi talajfizikai adottságoktól, a verési módtól függő - hatások együttes érvényesülésében kell keresni. Ezek között minden bizonnyal fontos szerephez jut: - a lemez alaktényezője; - az energiaközlés és a reakció erő hatásvonalának egymáshoz viszonyított helyzete; - az egymásba kapcsolódó lemezek horonyellenállása stb. Ebből azonban nem következik, hogy a behatolási ellenállásnak is ez lesz a szimmetriatengelye. Bizonyosra vehető, hogy a bal oldali 1 jelű lemezrész áttörtebb alakja, a behatolás szempontjából nagyobb ellenállást képvisel. Ennélfogva a behatolási ellenállás szimmetriatengelye és a verőfej szimmetriatengelye közötti excentricitás értéke az 5. ábrán jelölt értéknél is nagyobb lesz. Hogy mennyivel?... azt csak kísérleti úton lehetne meghatározni. Nem kétséges azonban, hogy ez az 1 jelű horony irányába tolja az ellenerők hatásvonalát. Mindjárt szögezzük is le, hogy az erővonalak ilyen helyzetére csupán különálló lemezek lemélyítésekor kell számítanunk. Más a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy szádfalépítés során a horony révén egymásba fűzött lemezek behatolási ellenállása megváltozik, annak hatásvonala a kapcsolódó hornyok irányába tolódik. Az elmondottakból nyilvánvalóan következik az a fontos szabály - ha ezt elkerülhetetlen építési ok nem korlátozza - hogy az egymás után következő lemezeket úgy kell egymásba fűzni, hogy mindig a „nyújtott u" 2 jelű lemezszél kapcsolódjon a már lemélyített szádlemezhez.