Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)
1. füzet - Csepregi László: A BB-800-as DEMAG verőgép teljesítményvizsgálata
A BB-800-as DEM AG verőgép teljesítményvizsgálata 57 7. ábra. Tölgyfabetét Рис. 7. Вкладыш из дубового дерева Fig. 7. Oak-pad Bild 7. Eichholzeinlage Az elmondottak kiegészítésére érdemes végiggondolni, hogy a szádfalépítés gépi idejének lényeges megnövekedése nem az erők hatásvonalának eltolódásával áll közvetlen összefüggésben. hanem annak következményével. Az elferdült lemezt ugyanis igyekszünk a verőállvány és más eszközök igénybevételével függőleges helyzetbe kényszeríteni. Az igy létrehozott feszítő erő, részben a talajban, részben az egymásba kapcsolódó hornyokban, olyan többlet súrlódási erőt hoz létre, ami messze meghaladja a kezdettől fogva helyesen ütött lemezek behatolási ellenállását. A problémakör elemzésével azt szerettük volna érzékeltetni és bizonyítani, hogy a verösapkának milyen fontos szerepe van a verögép és a verendő tárgy helyes kapcsolatának megteremtésében. Ezért is tartottuk szükségesnek olyan verösapka kialakítását, ahol a szádlemez és a verőgép egymáshoz viszonyított helyzete változtatható. A 6. ábra az adott körülményekhez állítható szerkezeti megoldást, a 7. ábra pedig az energia-átadás szempontjából fontos tölgyfabetét kialakítását szemlélteti. Külön is szeretnénk a figyelmet ráirányítani arra a fontos tényre - szemben a kialakult gyakorlattal - hogy jó hatásfokú energiaközlésre csak sűrű rostszerkezetü keményfából, a szálirányra merőlegesen kimetszett betét alkalmazása mellett számíthatunk. Ezt támasztja alá a 7. ábrán mutatott betét állapota is, amelyet 100 db 6 m-es Csl lemez lemélyítése után láthatunk. A vezető csúszka szerepe és feladata, hogy a verőgép és a verőállvány között megfelelő kapcsolatot hozzon létre. A megfelelő kapcsolat alatt azt értjük, hogy a verőgép az állvány csúszó felületén akár fölhúzás, akár a behatolás során előálló jellegzetes araszoló mozgása közben akadálytalanul tudjon mozogni. Ezt a követelményt akkor