Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Az 1985. évi felső-tiszai jeges árvíz 555 A jégtorlasz hosszúsága mellett fontos volt tudni, milyen átlagos vastagsággal rendelkezik, hol vannak a vastagabb helyei, hol támaszkodik fel a mederfenékre. A torlasz szerkezetének, vastagságának meghatározását háromféle módszerrel kíséreltük meg: - A jégtorlasz kialakulása szempontjából számításba vehető folyószakasz ún. .jégmérle­gének" felállításával. - Levegőből, helikopter segítségével végzett jégvastagságmérő radar berendezéssel. - Kézi jégvastagság-méréssel, perforátorral robbantott nyílásokon keresztül. A jégmérleg felállítása során becsültük azt a jégmennyiséget, mely a torlaszokon felhal­mozódhatott. Ismerve a torlaszok hosszúságát, a torlaszban összegyűlt jégmennyiségből egy­szerűen számítható annak vastagsága ahol L, - a jégtorlaszképződés szempontjából figyelembe vett folyószakasz hossza (ahonnan a jég a torlaszhoz vonult), [m]; L 2 - a kialakult jégtorlasz hosszúsága [m]; В - a folyó átlagos szélessége az L l szakaszon [m]; h - jégvastagság [m]; a - a zajló jég veszteségtényezője (kopás, olvadás, helyenkénti lerakódás következtében létrejövő jégmennyiség csökkenés). Az L,, L 2, B, h értéket tényleges mérési és topográfiai adatok az „a" tényező helyszíni becsléssel meghatározott érték. A számítás végeredménye szerint a torlasz átlagos vastagsága 1,8-2,6 m között lehetett. A jégtorlaszvastagság hossz menti változékonyságának meghatározása céljából a Vízügyi Igazgatóság kérésére a VITUKI Hidraulikai Intézetének munkatársai jégvastag­ságmérő radarberendezéssel méréseket végeztek. A radarberendezést helikopterre telepí­tették úgy, hogy az érzékelő antenna a helikopterből 8-10 m-re kilógatva a jég felszíne felett kb. 1,0 m-es magasságban helyezkedett el. A méréseket mindkét torlasz teljes hossza mentén és néhány keresztszelvényben végezték el. A kapott mérési eredmények azt mutatták, hogy a jégtorlasz egyenletesen rakódott mind a hossz-, mind a keresztszelvény mentén. A torlódott jég legnagyobb vastagsága 4,0-4,5 m volt, átlagos értéke 2,0-3,5 m-re adódott. A jégtorlasz kialakulását követően az igazgatóság árvízvédelmi osztagának speciális csoportja perforátorokkal robbantott nyílásokon keresztül szondázással kb. 100 db vas­tagságmérést végeztek a torlasz felszínéről. A kapott mérési eredmények alátámasztották a számított és a radarral meghatáro­zott értékeket. A szondázás alapján a torlasz vastagsága 2,5-3,5 m között volt. A torlasz vastagságának számított és mért adatai, valamint a meder keresztszelvény adatai alapján megállapítható volt, hogy a főmeder elzáródása átlagosan 45%-os, helyen­ként elérte a 60%-ot is. Az elzáródás következtében a jégtorlaszos szakasz vízszállítása jelentősen lecsökkent. Vízhozammérési adatok - melyeket a torlasz felett a Tisza záhonyi szelvényében végeztünk - azt mutatták, hogy a permanens állapotra szerkesztett vízho­zamgörbétől a mérési pontok 60-70%-kal tértek el. Számított és mért adatok alapján a torlasz visszaduzzasztó hatása Tivadar térségéig éreztette hatását és a mögött kb. 50-60 millió m 3 víz tározódott.

Next

/
Thumbnails
Contents