Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

556 Illés Lajos 4. Az ár- és jégvédekezés sajátosságait meghatározó hidrológiai helyzetek elemzése A február végére kialakult árvíz hidrológiai helyzet sajátosságait és veszélyességét az alábbi tényezők alakították ki: - a vízgyűjtőn a sokévi átlagot 75%-kal meghaladó hóban tárolt vízkészlet halmozódott fel, - a Tiszán Dombrád-Záhony térségében a mederbe ágyazódott 3 és 9 km hosszúságú jégtorlaszok, - a folyókon álló jég formájában meglévő nagy mennyiségű jég, - az elhúzódó hideg időjárás miatt megkésett tavasz hirtelen bekövetkezése esetén létrejövő gyors hóolvadás. Az ár- és jégvédekezésre való hatékony felkészülés érdekében vizsgálni kellett azokat a hidrológiai helyzeteket, melyek a fent említett tényezők kedvezőtlen összejátszása következtében létrejöhetnek. Úgy értékeltük, hogy a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a hirtelen bekövetkező hóolvadás következtében - kedvezőtlenebb esetben esővel párosulva - még az álló jég elolvadása (levonulása) előtt árhullám indul el. A januári jéglevonulás tapasztalatai is azt mutatták, hogy ilyen nagyságrendű jégmennyiség levonulása nagy valószínűséggel kisebb-nagyobb jégtorlaszok képződésével jár együtt, ezért megkerestük folyóinkon azokat a helyeket, ahol a legvalószínűbb a torlaszok keletkezése és kialakulása komoly árvízveszéllyel járhat. A veszélyes helyek meghatározásánál a korábbi megfigyelések alapján leszűrt tapasztalatokat vettük figyelembe, hol voltak gyakoriak a torlaszképződések ill. hol keskeny a hullámtér és ezért kicsi a torlasz víz általi megkerülésének lehetősége. A veszélyes helyek többsége, vizsgálataink szerint elsősorban hidak környezetében található. A számítások és a korábbi (1985. januári) tapasztalatok azt mutatták, hogy ilyen helyeken az átfolyási keresztszelvény 40-60%-ban is elzáródhat. A védekezés irányítóinak tehát mindenképpen számolni kellett hirtelen bekövetkező, nehezen kiszámítható nagyságú vízszint emelkedésekkel. Az árhullám nagyságrendje és vele együtt az esetleges elzáródások mértéke sem volt pontosan előrejelezhető a védekezésre való felkészülés szakaszában - a várható helyzetek gyors kiértékelését elősegítő - döntési segédleteket készítettünk. A segédletek a következőket tartalmazták: - a torlaszképződés szempontjából veszélyes helyek keresztszelvényeit és az F = f(H) függvényeit, - közelítő számításokkal meghatároztuk a különböző vízszintek mellett kialakuló torlaszok esetén a felette lévő hullámtér tározóképességét, - megállapítottuk a különböző árvízvédelmi készültségi szintekhez tartozó előrejelzési időelőnyöket, mely a különböző védekezési intézkedések megtervezéséhez szolgáltattak kiinduló alapadatokat. Ezen adatok birtokában, ismerve a torlaszra érkező ill. a torlaszon keresztül távozó vízhozamokat, becsülhető a várható visszaduzzasztás nagyságrendje, intenzitása, ill. a hullámtér feltöltődésének ideje. A döntéselőkészítő segédletek gyakorlati kipróbálására - szerencsére - nem került sor, mivel március közepétől csapadékmentes, lassú felmelegedés kezdődött és a folyókon így egy hosszú elnyúlt árhullám vonult le, mely az álló jeget és a jégtorlasz maradványokat lassan, egyenletesen bontotta meg.