Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)
4. füzet - Petrasovits Imre-Szalai György: A mezőgazdasági vízgazdálkodás hosszútávú fejlesztését megalapozó előrejelzés
A mezőgazdasági vízgazdálkodás hosszútávú fejlesztését megalapozó előrejelzés 459 kiegészítő szempontokat is figyelembe vettünk, amelyek a szélesebb alapokra helyezett értékelés lehetőségein túl, bizonyos kontrollt is jelentettek, ugyanakkor alapot nyújtottak a fontossági sorrend, az ütemezés felvázolására is. A síkvidéki vízrendezés területén az ökotípus térképeket fedésbe hoztuk egyrészt a belvíz-veszélyeztetettségi térképpel (Pálfai 1985), másrészt az öntözés talajtani lehetőségeit és feltételeit tartalmazó térképpel (Darab-Szabolcs-Várallyay, 1968, 1969) és vizsgáltuk, hogyan oszlanak meg az ökotípus területek e két jellemző feltétel egyidejű figyelembevételével. A síkvidéki vízrendezés szempontjából kiemelt ökotípusainkat (I. táblázat) négy csoportra osztottuk. 1. a tenyészidei átlagos talajvízszint 0-1,00 m közé esik; 2. a tenyészidei átlagos talajvízszint 1,00-3,00 m közé esik és a diszpozíbilis víz (DV) kisebb mint 100 mm; 3. a tenyészidei átlagos talajvízszint 1,00-3,00 m közé esik, de a talaj szélsőséges vízgazdálkodású (pl. szik, sívó homok); 4. függetlenül az átlagos talajvízállástól a DV kisebb mint 100 mm. vagy a DV 10CM50 mm közé esik és nincs tavaszi vízhiány. A négy csoportra osztott síkvidéki vízrendezés szempontjából kiemelt ökotípusok belvíz-veszélyeztetettségének az 1961-80. évi adatok alapján számolt relatív gyakoriság szerinti területi megoszlását (Pálfai 1985) a ///. táblázatban adjuk meg. Az elöntési veszélyeztetettséget, a magas talajvízállást, a talaj-, ill. a talajvíz sótartalmát (kritikus talajvízszint) ill. ezek kölcsönhatásaiból kialakult következményeket különösen öntözött viszonyok között - mind figyelembe véve 10 066 km 2 olyan terület adódik, ahol célszerű a komplex felszíni - felszín alatti vízrendezést elvégezni. Ehhez a szélsőséges vízgazdálkodású ökotípusok közül még mintegy 1500-2000 km 2 adódhat. E vizsgálat tehát azt is eredményezte, hogy a síkvidéki területeken a talajcsövezéssel javítható területek nagysága (természetesen a kiegészítő beavatkozásokkal, pl.: altalajlazítással stb. együtt) 11 000-12 000 km 2 körül mozog. III. táblázat Belvíz-veszélyeztetettség ökotípusonként ökotípus Belvíz-veszélyeztetettség relatív gyakorisága ökotípus >0,20 0,05-0,20 <0,05 Összesen ökotípus km 2 1122 16,20 144,90 51,30 212,40 1131 18,00 27,00 45,00 1141 11,70 172,80 184,50 1142 15,30 171,90 28,80 216,00 1211 4,50 576,00 3541,50 4122,00 1212 121,50 2554,20 5582,70 8258,40 1241 134,10 1051,20 2012,40 3197,70 1242 208,80 2026,80 1037,70 3273,30 1223 35,10 44,10 79,20 1323 18,90 36,90 55,80 Összesen 500,40 6608,70 12 535,20 19 644,30