Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

3. füzet - Rátky István: Mélység mentén integrált kétdimenziós áramlás matematikai modellje

330 Ráíky István 7. Összefoglalás A bemutatott modellel a sebességi tényező és a látszólagos viszkozitás helyesen becsült értékeivel bármely kétdimenziósnak tekinthető hidraulikai folyamat számítható. A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány lehetséges alkalmazási területet: - sekélyvizű tavakban, tározókban létrejövő áramlások számítása (szélhatás, ki- és bevezetések, terelőgátak, szigetek, térben változó érdességek, változó geometriai vagy a helyszínrajzi formák stb. áramlásra gyakorolt hatása), - rövid vízfolyás-szakaszok áramlástani vizsgálata folyószabályozási, hajózási, mütárgy-kialakítási feladatokkal kapcsolatban (keresztgátak, sarkantyúk, hidak és egyéb, az áramlást befolyásoló műtárgyak, változó érdességi, mélység- vagy helyszínrajzi paraméterek stb. áramlásra gyakorolt hatása). Külön szeretnénk hangsúlyozni, hogy a kétdimenziós szállítási - termodinamikai, szennyvíz-elkeveredési, hordalékmozgási - folyamatok számításának nélkülözhetetlen kiinduló alapadatait is szolgáltathatja a kétdimenziós hidrodinamikai számítás. A hazai vízügyi gyakorlatban a fenti problémák megoldására ma még egyedül alkalmazott módszer a laboratóriumi kísérlet. Nemzetközi irodalomból tudjuk, hogy nemcsak egyszerűbb feladatok, hanem viszonylag bonyolultabb kétdimenziós problémák számítására is alkalmas e numerikus módszer. (A francia Chatou és a delfti laboratóriumokban tapasztaltam, hogy szinte minden fizikai modellel párhuzamosan a jelenség matematikai szimulációját is elvégzik.) Talán nem szükséges hangsúlyozni a numerikus módszer előnyeit, a rugalmasságot, a gyorsaságot és nem utolsósorban az olcsóságot a fizikai modellel szemben. Mint ahogy ma már senkinek se jut eszébe permanens duzzasztási görbe meghatározására fizikai modellt építeni, ugyanígy a jövőben - közeljövőben -, a ma még bonyolultnak tűnő, és nem minden részletében tökéletes számítási módszer nélkülözhetetlen segédeszköz lesz a tervezési és üzemeltetési feladatoknál. IRODALOM Abbott, M. В.: Numerical methods lecture notes IHE, Delft, The Netherlands, 1977. Abbott, M. В.: Computational hydraulics. Element of the theory of free surface flows. Pitman, London 1979. Abraham, G

.: Reference notes on density currents and transport processes. IHE. Delft, Netherlands, 1982-83. Boussinesq, J.: Theorie de l'écoulement tourbillant, Mem. pres. Acad. Sei XXIII, 46, Paris. 1877 Breusers, H. N. С

.: Lecture notes on turbulence. IHE, Delft, Netherlands, 1984. Cecchi, M. M.: Finite element models in transport phenomena. Proceedings of the Third International Conference on Finite Elements in Water Resources. England, 1980. Cunge, J. A. Holloy, F. M. Verwey, A.: Practical aspects of computational river hydraulics. Pitman 1980. Elder, J. W.: The dispersion of marked fluid in turbulent shear flow. Journal of Fluid Mechanics, 5. 1959. Fischer, H. В.: The mechanics of dispersion in natural streams. Proc. ASCE, Hydraulic Division, HY 6, Nov. 1967. Flokstra, С

.: The closure problem for depth-averaged two-dimensional flow. Delft Hydraulics Laboratory, Publ. No. 190. 1977. Kovács Á.-Popper Gy.: Kétdimenziós, szabadfelszínü vízmozgás számítása végeselem- módszerrel. Hidrológiai Közlöny (sajtó alatt). Németh E.: Hidromechanika. Tankönyvkiadó, Budapest, 1963. Peyer, R- Taylor, T. D.: Computational methods for fluid flow. SpringerVerlag New York, Heidelberg, Berlin, 1983. Rátky, I.-Suryadi-Barmawim, M.: Mathematical modelling of two dimensional near horizontal flow. Group Work Report, Delft. 1984. Rátky I.: Kétdimenziós áramlások matematikai modellezése. Vízügyi Közlemények 1985. 2. füzet. Starosolszky Ö.: A turbulens diszperziós tényező értelmezése. Hidrológiai Közlöny, 1980/8. Starosolszky ö.: Vízépítési hidraulika. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970. Stelczer К A görgetett hordalék mozgásának számítása. Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató, 123. sz. 1980. Stelling, G. S.: On the construction of computational methods for shallow water flow problems. Rijkswaterstaat communications, no. 35/1984.