Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

3. füzet - Hegedüs Lajos: A Közép-Tisza vidék árvízvédelme

312 Hegedűs Lajos Az előirányzatok szerint az első ütemben fenntartásra, karbantartásra és hullámtérrendezésre 415 millió Ft-ot kellett volna fordítani. Ezzel szemben a rendelkezésre álló pénzösszeg mindössze 254 millió Ft volt. Az 1986 90-es évek végleges árvízi beruházási és fenntartási összesített előirányzatai még nem ismertek. A fejlesztési terv szerint a beruházás a második üteme, ami megfelel a VII. ötéves terv időszakának, 275,9 millió Ft-ot irányoz elő. Árvízi fenntartásra, karbantartásra és hullámtérrendezésre pedig 415 millió forintot. Előzetes ismereteink szerint a szükséges 690,9 millió forinttal szemben 500 milliót alig meghaladó összegre lehet számítani. Pedig jogos feltételezés szerint az első ütem, ami megfelelt a VI. ötéves terv időszakának, több mint 200 millió Ft-os lemaradásának pótlására számítottunk. A VII. ötéves terv végleges árvízvédelmi előirányzatainak kialakítása során törekedni szükséges a fejlesztési, fenntartási igények tervezett szintű kielégítésére. 5. Összefoglalás A Közép-Tisza vidékén továbbra is számítani kell az árvizek megjelenésére, az utóbbi 20 év tapasztalata alapján 1,2 évenként 40 napos tartóssággal. A legnagyobb árvízszint átlagosan évente 1 cm-rel emelkedik. A Közép-Tisza vidék védvonalai 3885,64 km

2 területet védenek. Az itt található 72 településen 400 229 fő él. Ezen a területen 150 milliárd Ft védett érték található, és évente 50 milliárd Ft értékű termelés folyik. Az árvízi védművek és védelmi felszerelések jelenlegi állóeszköz értéke: 2,986 milliárd Ft. Az árvédelmi müvek kiépítettsége 70%-os. A kiépítettség 17% és 100% között változik. A védekezési költség közepes árvíz esetén évente 25 millió Ft. Egy-egy árvízre eső tényleges mezőgazdasági kárelhárítás 500 millió Ft. Az 1981 -2000-re kidolgozott fejlesztési tervek megvalósítása érdekében törekedni kell a költségtakarékos megoldásokra, a védképesség fokozására, a fajlagos védelmi költségek csökkentésére. Nagy figyelmet kell fordítani a védelmi biztonságra, hatékonyabb technológiák alkalmazására, a védelmi módok tökéletesítésére, a szervezési munka javítására, az egész védelmi tevékenység hatékonyságának növelésére. A fejlesztési célkitűzések megvalósítása során alkalmazni kell a feltárások és kutatások legújabb eredményeit. Kiemelten kell kezelni a védelmi anyagok és eszközök fejlesztését és karbantartását. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 2100 dolgozóját és a mintegy 300 fős szerződött segédőri létszámát folyamatos felkészítéssel, képzéssel és továbbképzéssel alkalmassá kell tenni mindenkor, a védvonalakon jelentkező káros jelenségek elhárítására, nagy árvizek esetén - további erők bevonásával - az eredményes árvízvédekezés feladatainak sikeres teljesítésére, az alap és egyéb vállalt feladatok teljesítése mellett. IRODALOM Bencsik В.: Hidrológiai alapok a folyók mértékadó árvizeinek meghatározásához. Vízügyi Közlemények LXVI. évfolyam, 2. füzet, 1984. VITUKI: Hidrológiai alapok a magyarországi folyók mértékadó árvizeinek meghatározásához. Budapest. 1976. Zorkóczv Z.-Tórh S.: Magyarország árvízvédelmi rendszerének hosszú távú fejlesztési terve. Vízügyi Közlemények LXVI!. évfolyam 4. füzet. 1985. * * *