Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)
2. füzet - Starosolszky Ödön: Gondolatok a hidrometria fejlesztéséről
288 St cirosolszky Ödön A magyar hidrometriai fejlesztés hagyományait több helyen is ápolják, kezdeményezések születnek. Ha az anyagi háttér szegényes voltán lehet segíteni, a hidrometria helyzete hazánkban is arra a szintre emelkedhet, amelyet a vízgazdálkodás fejlesztése parancsolóan előír. IRODALOM Hajós S.: Hidrometria. A Magyar Mérnök és Építési Egylet kiadása, Budapest, 1906. Haszpra O.: A mellékáramkörű vízhozammérés elmélete és alkalmazása. Vízügyi Közlemények 1959. 4. füzet. Kránicz L.-Muszkalay L.-Starosolszky Ö Új műszerek helyszíni hidraulikai vizsgálatokhoz. Hidrológiai Közlöny 1964. Lászlóffy W.: Nyílt csatornák vízszállításának mérése mederszűkítéssel. Vízügyi Közlemények 1935. 4. füzet. Muszkatay, L-Starosolszky. Ö.: Two and three-dimensional flow metering in large rivers (Subject D.a.). Proceedings of the XXI. IAHR Congress, Melbourne, 1985. Muszkalay L -Starosolszky Ö Vízépítési műtárgyak hitelesítésének tapasztalatai. Vízügyi Közlemények LXVIII. évfolyam 2. füzet 1986. Németh E.: Hidrológia és hidrometria. Tankönyvkiadó, Budapest 1954. Puskás T-Starosolszky Ö.: Folyamatos vízhozam-nyilvántartó szelvények. Beszámoló a VITUKI 1957. évi munkájáról. Budapest, 1959. Starosolszky. Ö.: Experiences faites en Hongrie avec des installations de mesures hydrauliques. La Houille Blanche Grenoble. 1961 I. Starosolszky Ö.-Muszkatay L Börzsönyi A.: Vízhozammérés. VITUKI/VÍZDOK kiadás. Budapest, 1971. Starosolszky, Ö.: Trends in development of hydrometry. Hydrological Sciences, Journal, 28.1. 3/1983. Stelczer К Az egységes magyar vízrajzi szolgálat 100 éve. VÍZDOK Budapest, 1986. UNEP-WHO-UNESCO-WMO: GEMS/WATER Operational Guide World Health Organization. Geneva. 1978. * * * Ideas about the development of hydrometry by Dr. Ö. STAROSOLSZKY, C. £., candidate of the technical sciences The development of hydrometry - the base of any operative hydrological activity - is closely interrelated to the technical and economical development of the society. The beginnings of our hydrometrical measurements are dated back to Pál Vásárhelyi, to the problems of a one-time river regulation project. Later, hydraulic power generation and irrigation stimulated the development of hydrographical measurements. After WW II, our hydrometry was characterized by an increase in the quantitative demands, by the compilation of theoretical and practical textbooks (E. Németh, Ö. Starosolszky, L. Muszkalay), by a wide use of hydrometers and telemetering systems, and by the expansion of mechanized data-processing and up-to-date electronic systems. An important feature of this development trend was the measurement of the components of flow velocity. In streamflows the motion of water is three-dimensional (Fig. 1) which must be taken into account if its discharge must be determined (Fig. 2), and knowledge about pulsation is also indispensable in the solution of several hydraulic problems, among others in the determination of the quantity of transported material (Figs. 3 and 4). Domestic demand has raised the necessity of a further development of the methods used for observation and of the measuring tools. The number of mechanically operated hydrometers was to be increased, the use of pluviographs extended, the methods of load measurement further developed, the volume of discharged and recharged waters measured, precipitation data immediately furthered, measurements on water quality and discharges co-ordinated, qualitative characteristics of subsurface waters measured and analyzed more often, concepts for the measurement of hydrometeorological and hydraulic elements developed.
