Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

2. füzet - Muszkalay László-Starosolszky Ödön: Vízépítési műtárgyak hitelesítésének tapasztalatai

Vízügyi Közlemények, LXVIII. évfolyam 1986. évi 2. füzet vízépítési műtárgyak hitelesítésének tapasztalatai

1 MUSZKALAY LÁSZLÓ

2 és DR. STAROSOLSZKY ÖDÖN

3 Az emberi tevékenység következtében a vízfolyások vízjárása megváltozik. A vízépítési műtárgyak (víztározók, duzzasztóművek, vízerőművek, vízkivételek és visszabocsátások) megzavarják a vízjárást. Öntöző- és belvízcsatornákon elsősorban a szivattyútelepek, másodsorban a vízszintszabályozó zsilipek változtatják meg a vízjárást. A vízállás és vízhozam közötti egyértelmű kapcsolat feltétele a permanens, egyenletes vízmozgás, amely eleve elvonatkoztatás a természetes állapottól. Csatornákon a vízmozgás változó jellegű a beépített művek következtében, természetes vízfolyásokon árhullámok időszakában a nem permanensség (azaz az időbeli változékonyság) szerepe válik uralkodóvá a vízhozamgörbe szempontjából. Ebből következik, hogy a hagyományos vízhozamgörbe nem használható fel a vízhozam folyamatos nyilvántartására, hanem maguknál a műtárgyaknál kell megoldani a vízhozammérést (StarosolszkyMuszkalay-Börzsönyi 1971). 1. A műtárgy hitelesítés mint vízhozammérési mód A műtárgyak a vízfolyásban hirtelen változást hoznak létre, a változás jellegéből következően szabatosabban határozható meg a vízhozam az alvíz és felvíz változását figyelembe véve, mint a természetes szakaszon. A műtárgy által létrehozott vízszín(ek), a műtárgy vízvezető nyílásainak keresztmetszete és a vízhozam között olyan hidraulikai összefüggések állnak fenn, amelyek célszerűen helyettesíthetik a kétváltozós vízhozamgörbét. A módszer alkalmazása természetszerűen nem egyszerűsíti a feladatot, sőt azt bonyolítja, de ugyanakkor lehetőséget teremt a gazdaságos, folyamatos vízhozam-nyilvántartásra. A szabad szelvény vízhozamgörbéjét kétváltozósnak lehetett - legalábbis egy időszakra nézve - feltételezni, a hitelesítési összefüggések csak a bukókra és csak addig, míg szabad átbukás van felettük, adnak kétváltozós görbét. Egynyílású műtárgyat feltételezve már háromváltozóssá, mozgatható berendezés esetén pedig négyváltozóssá válik az összefüggés. Ha több nyíláson át folyik a víz, nem szükségszerű, hogy az összefüggések azonosak legyenek a vízhozamtényező eltérései, illetve a nyílások eltérő nagysága következtében. Ha a műtárgy összetett, pl. vízerőtelepet vagy a mozgó gátas duzzasztót is ' A kézirat érkezett: 1986. II. 19. 2 Muszkalay László oki. építőmérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) Hidraulikai Intézetének tudományos főmunkatársa. 3 Dr. Starosolszky Ödön oki. építőmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, tudományos tanácsadó, a VITUKI Hidraulikai Intézetének igazgatója.