Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

2. füzet - Hock Béla-Schneider Jolán: Vízfolyások vízminőség-vizsgálati eredményeinek tárolása és feldolgozása

Vízügyi Közlemények, LXVIII. évfolyam 1986. évi 2. füzet vízfolyások vízminőség-vizsgálat! eredményeinek tárolása és feldolgozása DR. HOCK BÉLA és DR. SCHNEIDER JOLÁN A vízgazdálkodással foglalkozó szakemberekre egyre nagyobb feladatok megoldása hárul egyrészt az emberiség létszámának és ehhez kapcsolódó kommunális, ipari, valamint mezőgazdasági víz igényeinek növekedése, másrészt a vízbázisok fokozódó elszenynyeződése következtében. Sok megfigyelés, adatgyűjtés és feldolgozás szükséges a vízkészlet-gazdálkodás vízminőségi információs hátterének megteremtéséhez. 1. A mérőhálózat kialakulása Felszíni vizekre vonatkozó adatok mérésének története hazánkban több, mint százéves múltra tekinthet vissza. A legelső publikált mérési adat (Balló 1873) a Duna vízminőségi viszonyaival foglalkozott. A század első évtizedeiből csak néhány elszórt publikáció ismeretes (

Schick 1933, Miháltz 1938). A vízminőség vizsgálatának társadalmi igénye a felszabadulást követően megindult intenzív iparosítás nyomán lépett fel. Kezdetben azonban a vizsgálatok nem voltak átfogó jellegűek és egy-egy vízfolyás valamilyen speciális problémájára korlátozódtak (Donászy 1954, 1956, Lesenyei 1952, Lesenyei-Török-Papp 1954, Mezösy-Donáth 1954, Papp 1952, Papp-Tóth-Simonyi 1953). Az 1952-ben megalakult VITUKI már megalakulása évében tervbe vette vízfolyásaink átfogó vízminőségi vizsgálatát, de mivel saját kémiai laboratóriummal akkor még nem rendelkezett, a munkálatok egy részét a MÉLYÉPTERV-vel végeztette el. A munka nagy része azonban az 1954-ben megalakult vízminőségi osztályon került lebonyolításra. A publikált eredmények (Lesenyei 1956, 1957) alapján megállapítható, hogy a VITUKI akkor mintegy 130 vízfolyás 1400 szelvényében 25 vízminőségi komponens, valamint a vízhozam értékét rögzítette. A mintavételek gyakorisága egy minta volt évente. Szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy az akkor vizsgált vízminőségi komponensek ma is meghatározásra kerülnek. Fenti publikációk akkor is értékes forrásmunkának tekinthetők a közel 30 évvel ezelőtti vízminőségi viszonyokat illetően, ha meggondoljuk, hogy az analitikai módszerek időközben bekövetkezett fejlődése nem teszi lehetővé egyes vízminőségi komponensek (pl. nitrát) vonatkozásában az akkori és a mai adatok teljes mérvű összehasonlítását. 1 A kézirat érkezett: 1986. II. 3. 2 Dr. Hock Béla oki. mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) Vízminőség-védelmi Intézetének tudományos tanácsadója. 3 Dr. Schneider Jolán oki. vegyész, a VITUKI Vízminőség-védelmi Intézetének tudományos főmunkatársa.