Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

2. füzet - Liebe Pál: A felszín alatti vizek vízrajzi információ-rendszerének helyzete és fejlesztésének irányai

244 Liebe Pál - a vízügyi igazgatóságok saját mérései és az általuk gyűjtött adatok szintén hasznosulhatnak saját szintjükön, a szakágazatok munkájában. Elég itt a vízbeszerzési szakvélemények készítésére utalni, melyek során a korábbi feltárások adatai, de a mért vízhozam és vízállás-idősorok felhasználása is szükséges lehet. Kívánatos lenne, hogy a vízügyi igazgatóságok a felszín alatti vizek területén is rendszeres értékeléseket készítsenek, mint amilyenekre néhány helyen a felszíni vizek vonatkozásában már van is példa. - a VITUKI-nak a rendszeresen végzendő értékeléseken, azoknak az illetékesekhez történő eljuttatásán, a központi adattár szolgáltatásokon felül az országos szintű, naprakész tájékozottság, s erre támaszkodó szakvélemények adása is feladata. A felszín alatti vizek terén erre példa a Dunántúli-középhegységben kialakult feszített vízgazdálkodási helyzet, amely a felszín alatti vízrajztól is naprakész tájékozottságot igényel. A rendszeres értékelésekre a havi talaj vízjárási térképet, a DK H karsztvízszinttérképet és a rétegvízészlelésről készített éves jelentést hozhatjuk fel példának, amely széles szakmai közönséghez jut el. Az országos kútkataszter nyomdai kiadványa a VGI-ben készül (Urbancsek 1963), a hévízkataszteri kiadványokat viszont a VITUKI jelentette meg. A felszín alatti vizek országos értékelésénél a vízrajz és a vízgazdálkodás nehezen választható széjjel, ezért az ilyen jellegű munka a VGI-ben és a VITUKI-ban párhuzamosan folyik, de nem hagyhatók figyelmen kívül a felszín alatti vizekkel is foglalkozó más országos intézmények, mint a Magyar Állami Földtani Intézet, vagy egyes területeken a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet és az ALUTERVFKI. A párhuzamos munkák megakadályozására és a meglévő közös szellemi kapacitás jobb kihasználására a jövőben az együttműködés fokozottan szükséges. Az országos szintű értékelések elsősorban az Országos Vízügyi Hivatal (OVH) számára készülnek a vízgazdálkodási döntésekhez, de felhasználják más központi intézmények, vagy a bányászattal összefüggő kérdésekben az Ipari Minisztérium és a Központi Földtani Hivatal illetékes intézményei, a talajvizek területén pedig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakintézményei. Természetesen az országos szintű értékelések információi a vízügyi igazgatóságok és a vízmű- valamint bányavállalatok számára is szükségesek, ezek felé a VITUKI az információ áramlásáról intézményesen gondoskodik. Ezekhez az anyagokhoz hozzájutnak a tervezővállalatok is, vagy - a talajvízhelyzet esetében - a MÉM szakintézményei. Tartalmi szempontból jelenleg az értékelések elsősorban a felszín alatti vizek vízszint- ill. nyomásalakulásával foglalkoznak leíró jelleggel. A fejlesztés iránya az, hogy a többi felszín alatti vízrajzi elem (vízhozam, vízminőség), valamint a felszíni vízháztartási elemekkel való kapcsolat (pl. csapadék) is megjelenjen ezekben az értékelésekben; a nyomás- és hozamalakulás együttes vizsgálata történjék egyrészt az éves felszín alatti vízmérlegek bemutatásával, másrészt az előrejelzések és a mért értékek egybevetésével. A Dunántúli-középhegység területén ez a fejlesztés már folyamatban van (VITUKI 1983). A későbbiekben az értékeléseket a szennyeződésterjedés, a vízminőség-alakulás hasonló elemzésével is ki kell egészíteni. Végül itt említjük meg, hogy a felszín alatti vizek értékelése egyben alapot ad a hidrológiai-hidrogeológiai törvényszerűségek felismeréséhez, s így a hidrológiai-hidrogeológiai kutatáshoz. A kutatási eredmények alapján maga a vízrajzi információrendszer is fejlődik. Természetesen elsősorban vízgazdálkodási döntések azok, amelyekhez a felszín alatti