Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

2. füzet - Kardos Imre-Pálfai Imre: Javaslat a Tisza-maroszugi vízgazdálkodási mintakörzet létrehozására

Javaslat a tisza-maroszugi vízgazdálkodási mintakörzet létrehozására 223 3. Az adatok feldolgozása és hasznosítása A feldolgozási központot egyrészt az ATV VÍZIG-nél, másrészt a Csongrád megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson célszerű kialakítani, az adatok értékelésébe bekapcsolva az Öntözési Kutató Intézetet is. A sokfajta és nagy tömegű mért adatra való tekintettel az adatok gyors feldolgozása, különböző származtatott adatok előállítása és azok hasznositható formában való közreadása csak számítógép segítségével oldható meg. Erre a célra nagyon megfelelne az ATV VÍZIG-nél beszerezni szándékozott IBM PC-XT típusú, vagy ezzel egyenértékű számítógép, de használható a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás meglévő VT-20 típusú számítógépe is, melyen regisztrálva van Csongrád megye mezőgazdasági területe táblaszintig és a termelési-technológiai folyamat teljes mélységig. A feldolgozás több rendező elv szerint történhet. Pl. a hálózatban mért csapadékadatokból meg lehet szerkeszteni egy izohiétás térképet, melyről akár táblánként is megadható a csapadékmennyiség. Ugyanígy a többi meteorológiai elem, sőt - a kísérleti egységek adataiból kidolgozandó összefüggések fölhasználásával - a talaj vízháztartását és sóháztartását jellemző paraméterek közelítő értékei is meghatározhatók minden egyes mezőgazdasági táblára, melyek száma a mintakörzetben kb. 1000-re tehető. Ezeket az adatokat telexen vagy egyéb úton folyamatosan (jellegüktől függően naponta, dekádonként vagy még ritkábban) közölve a vízgazdálkodás operatív szerveivel és az érintett mezőgazdasági üzemekkel, hasznos tájékoztatást és szaktanácsot nyújthatunk számukra, de a megfelelő módszerek kidolgozása után előrejelzéseket is adhatunk. A vízszállító rendszerekben mért adatokat általában a vízgyűjtőterületi elv szerint kell feldolgozni és a természeti tényezők hasonló feldolgozásával együtt kiértékelni. Az adatok egyrészt a közvetlen üzemirányításban (a belvízvédekezésben és az öntözővíz-szolgáltatásban) használhatók föl, másrészt - hosszabb idősorok kialakulása után - a tervezési-méretezési kérdések megoldásánál és bizonyos elméleti problémák tisztázásánál. A tervezett észleléseket és adatfeldolgozási munkát 10 éven keresztül célszerű folytatni, majd a tapasztalatok birtokában egy mérsékelt és módosított programot kell meghatározni, amely már nemcsak a mintakörzetben, hanem más síkvidéki területeken is végrehajtható. 4. Költségek Az észlelőhálózat fejlesztése, a szükséges műszerek és laboratóriumi felszerelések, valamint az adatfeldolgozást szolgáló eszközök becsült beruházási költsége mintegy 8 millió forint. Az észlelések végrehajtásának, az adatok feldolgozásának és a felhasználókhoz való eljuttatásának évenkénti költsége kb. 5 millió forint. A költségeket elsősorban központi forrásokból kellene fedezni, kb. fele-fele arányban a vízügyi és a mezőgazdasági tárca részéről, de szóba jöhet az OMFB támogatásának és a Környezetvédelmi Alapnak az igénybevétele is. Végül - az adatszolgáltatás és szaktanácsadás rendszeressé válása esetén - a költségviselésbe esetleg az érdekelt mezőgazdasági üzemeket is be lehetne vonni. * * *