Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

2. füzet - Nováky Béla: Kisvízfolyások vízhozamadatainak területi és időbeli elemzése

Kisvízfolyások vízhozamadalainak területi és időbeli elemzése 181 ZAGYVA, JÁSZTELEK Evi középvlzhozamok, rrf/s 2. ábra. A Zagyva jászteleki évi középvízhozamainak egyöntetűség! vizsgálata Fig. 2. Investigation of homogenity of annual mean discharges of the Zagyva River at Jásztelek keinek felhasználásával elemeztük az 1928-77. évek éghajlati változásait, éspedig az időszak 1928-52 közötti első, és az 1953-77. évek közötti második fele éghajlati jellemzőinek összehasonlításával, az ország éghajlati viszonyait összességében jól jellemző 23 meteorológiai állomás adatai alapján. A vizsgálatba bevont állomások és adatsorok azok voltak, amelyeket a Keretterv a növénytermesztés vízháztartási adottságai során is felhasznált (Pintér 1981). A vizsgálat szerint az állomások nagy többségénél az időszak második felében lehűlés következett be, amelynek mértéke az állomások többségénél meghaladta a 0,5 °C-ot, a két időszak közötti hőmérsékleti változások határozott területi elrendeződést mutatnak (3a. ábra). A két időszak között beállott lehűlés következtében az ország területéről lényegében kiszorult a 11 "C-os izotermikus vonal, megnövekedett a 10 °C-os évi átlaghőmérsékletet el nem érő területek kiterjedtsége. Az évi lehűlést elsősorban a nyári hónapok hőmérsékletének mérséklődése okozta, amelynek nagysága július hónapban Pécsen elérte a 2 °C-ot. Az évi csapadékösszeg az időszak második felében a 23 állomás többségénél alacsonyabb volt a teljes időszak első, 1928-52. évek közötti feléhez képest, csupán 6 állomás esetében volt némi növekedés. A csapadék évi átlagaiban beállott változások ugyancsak mutatnak határozott területi elrendeződést (3b. ábra). Az országban lecsökkent a 750 mm-t meghaladó csapadékátlagú területek részaránya, megnövekedett az 550 mm-t sem elérő területeké, ugyanakkor a csapadékban legszegényebb térségek középpontja az Alföld közepéről kissé délebbre helyeződött át. Az éves csapadék évközi változékonysága tekintetében a kép a két időszak összehasonlításában ellentétesre fordult: az 1953-77. évek legnagyobb évközi változékonyságát a korábban legkisebb változékonyságú területeken mutatták (3c. ábra). Az éghajlat előzőekben leírt ingadozása nyilvánvalóan kihatott a lefolyás ingadozására is, amelynek mértékét az éghajlati változások alapján az előző pontban feltárt és leírt determinisztikus éghajlat-lefolyás kapcsolat alapján becsülhetjük meg. Az éghajlati elemek változásaiban fellelhető területi elrendeződést az éghajlattal determinált lefolyás-