Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

2. füzet - Nováky Béla: Kisvízfolyások vízhozamadatainak területi és időbeli elemzése

182 Nováky Béla a-, HOMERSEKLET, °C b., CSAPADÉK, % c, CSAPADÉK ÉVKÖZI VÁLTOZÉKONYSÁGA , C

v 3. ábra. Az 1953-78. évek éves éghajlati jellemzőinek változása az 1928-52. évekéhez képest Fig. 3. Changes of the climatic characteristics of the years of 1953-1978 compared to those of 1928-1952 ban feltételezhető változások is tükrözik (4. ábra). Ennek megfelelően az ország déli részén, a Balatontól délre eső dunántúli területeken, a Balaton bakonyi vízgyűjtőjében, a Duna-Tisza közén, s részben a Körösök mentén a lefolyás növekedése, a Dunántúl nyugati részén, az Északi-középhegység és az Alföld nagy részén a lefolyás csökkenése várható. A Zagyva jászteleki szelvényének évi átlagos lefolyásában beállott 20%-os csökkenést az éghajlat ingadozása jól magyarázza. Az éves lefolyás évközi változékonyságát mérő relatív szórásnak 0,63-ról 0,49-re mérséklődése tendenciájában jól egyezik az éves csapadék változékonyságában bekövetkező csökkenéssel a 3. ábra szerint a térségben a csapadék variációs tényezője 1928-52 között 0,20-0,21 volt, ezzel szemben 1953-77 között csupán 0,17-0,18. Ezen változás jó összhangban van azon szovjet vizsgálatok eredményeivel, miszerint a csapadék változékonyságában beálló 0,01 nagyságrendű változás a lefolyásban változékonyságában mintegy 0,05 nagyságrendű változást eredményez (Szokolovszkij 1968). Az éghajlati ingadozás a Kapós kurdi szelvényében az évi átlagos lefolyás növekedését váltja ki, s ezt a Kapós mérési adatok is igazolják, jóllehet az észlelésekből számítható mintegy 15% növekedés valamelyest nagyobb mint az az éghajlati ingadozásból várható. A Bódva esetében az észlelések alapján a lefolyásban mintegy 15% csökkenés mutatható