Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

1. füzet - Somlyódy László-Licskó István-Fehér János-Csányi Béla: A Sajó kadmiumszennyezettségének vizsgálata

8 Somlyódy L., Licskó /.. Fehér ./. és C'sányi B. Nehézipar Й Vaskohászat ф Gépipar •л) S2cryes és szervetlen vegyipar 1. ábra. Ipari tevékenység a Sajó folyó hazai vízgyűjtőjén Рис. 1. Промышленная деятельность в пределах венгерской части водосбора Шайо Fig. 1. Industry in the domestic part of the catchment of the Sajó River Fig. 1. L' activité industrielle dans la partie hongroise du bassin de la rivière Sajó tunk, amely a kémiai, biológiai, fizikai folyamatok laboratóriumi és helyszíni vizsgálatán, majd a domináns folyamatok matematikai modellben történő összekapcsolásán és a teljes rendszer (amely méreteit tekintve nagy) modellen keresztüli tanulmányozásán alapul. 1. A térség általános jellemzése A Tisza jobb oldali mellékfolyói közül Magyarországon a Sajó a legfontosabb, figyelembe véve a vízgyűjtőjén található településeket, a müveit területek nagyságát, az úthálózatot, s itt található hazánk egyik legjelentősebb iparvidéke (1. ábra). Teljes vízgyűjtőjének kb. 1/3-a Magyarországhoz, 2/3-a Csehszlovákiához tartozik. 1.1. Hidrológiai és hidraulikai jellemzés A Sajó évi átlagos lefolyása 32 mm/év. A folyó vízhozama széles határok között változik. A Sajó felsőzsolcai szelvényének tízéves átlagban mért kisvízi vízhozama 2,3 m

3/s, középvízhozama 34,6 m

3/s, nagyvizeinek hozama 545 m

3/s. Két legjelentősebb bal oldali mellékfolyójának, a Bódvának és a Hernádnak a Sajóhoz viszonyított vízhozama közel azonos, vízminőségi szempontból igen fontos, mivel a Hernád „tisztább" vize hígító hatást fejt ki. A folyó elkeveredési tulajdonságait döntően befolyásolja az esés, a kanyargósság és a sebesség nagymértékű változása. Ezeknek megfelelően az elkeveredés gyors, a teljes elkeveredéshez szükséges távolság néhány kilométer. Ezt mind a vízminőségi megfigyelések, mind a Hangony-patak alatt ( 1. ábra) végzett természetes nyomjelzős vizsgálatok alátámasztják (Jolánkai 1975). Jolánkai a keresztirányú diszperziós tényezőre D

y = ki R \!

g R J = 0,25 m

2/s (1) értéket állapított meg, ki = 1 viszonylag nagy szorzóérték mellett. Az (1) összefüggésben R - a hidraulikus sugár; J-a felszín esése és g - a gravitációs gyorsulás.