Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

1. füzet - Somlyódy László-Licskó István-Fehér János-Csányi Béla: A Sajó kadmiumszennyezettségének vizsgálata

Vízügyi Közlemények, LXVII. évfolyam 1985. évi 1. füzet A SAJÓ KADMIUMSZENNYEZETTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA DR. SOMLYÓDY LÁSZLÓ

1, DR. LICSKÓ ISTVÁN

2, FEHÉR JÁNOS

3 és CSÁNYI BÉLA

4 Hazánk egyik legszennyezettebb felszíni vízfolyása a Sajó folyó. Mind külföldön, mind hazai területen pontszerű forrásokból nagy szennyezőanyag-terhelések érik a folyót. Ezeknek a szennyezéseknek tekintélyes részét biorezisztens anyagok alkotják. A Sajó torkolata alatt néhány km-rel alakították ki a Tisza legjelentősebb tározóját, a Kiskörei-tározót, mely a távlati tervek szerint a mezőgazdaság számára biztosít öntözővizet, és az Alföld fontos üdülőközpontja lesz. A tározót a Tisza közvetítésével a Sajóból jelentős szennyezőanyag-terhelés érheti. A szennyezőanyagok közül elsősorban a - zömmel biorezisztens - mikroszennyezők (itt főként nehézfémek) azok, amelyekre különleges figyelmet kell fordítanunk, mert a szennyezőforrástól nagy távolságban is kifejthetik káros hatásukat. A felszíni vizekbe bekerült nehézfémek oldott és szilárd állapotban lehetnek jelen. Az oldott és szilárd állapot, valamint a víz és az üledék között - számos egymástól eltérő hatás következményeként - bonyolult, dinamikus egyensúly jön létre. Ennek megértése, leírása beható ismereteket igényel a szennyezőforrások eredetéről, a kétféle állapot keletkezéséről, a különböző átmenetekről a vízben lévő szilárd részecskék, a hordalék természetéről és mozgásáról, a hidraulikai hatásokról, a lejátszódó kémiai és biológiai folyamatokról. A nehézfémek jelenléte a vízben veszélyezteti a vízi ekoszisztéma természetes önszabályozó képességét. Toxikus hatásuk a táplálékláncon belüli feldúsulás révén közvetlen veszélyt jelenthet az emberre. Különös gondot okoznak az ivóvízellátásban, de egyéb kedvezőtlen következményük a vízhasználat más területén is jelentkezhet. Vízminőségi beavatkozások esetén a legveszélyesebb formát kell figyelembe venni, ez azonban csak a teljes folyamat ismeretében lehetséges. A nehézfémek közül is általában a kadmium az egyik legveszélyesebb szennyező. A Sajó esetében a higannyal együtt a két kulcsfontosságú szennyezőanyag egyike. A folyót az országhatáron kívül is éri kadmiumszennyezés, de a teljes terhelés mintegy 90%-a a Bábony-patakon (66 fkm) keresztül érkezik (1. ábra). A folyóban a kadmium oldott és szilárd állapotban, valamint az üledékben egyaránt megtalálható. Mivel ennek transzportja, a kölcsönhatások és egyéb változások nem írhatók le egy-egy részfolyamat vizsgálata révén, ezért olyan tárgyalásmódot választot' Dr. Somlyód\y László oki. gépészmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, tudományos tanácsadó, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI. Budapest) Vízminőség-védelmi Intézetének igazgatója. 2 Dr. Licskó István oki. fizika kémia szakos tanár, a VITUKI Vízminőség-védelmi Intézetének tudományos főmunkatársa. 3 Fehér János oki. mérnök, a VITUKI Vízminőség-védelmi Intézetének tudományos munkatársa. 4 Csányi Béla oki. biológus, a VITUKI Vízminőség-védelmi Intézetének tudományos munkatársa.