Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

4. füzet - Zorkóczy Zoltán-Tóth Sándor: Magyarország árvízvédelmi rendszerének hosszú távú fejlesztési terve

Magyarország árvízvédelmi rendszerének hosszúiéivá fejlesztési terve 531 A takarékosságra törekvő megoldásnak tekintendők az egyenlő biztonság elvén létrejött vegyes töltéserősítési szerkezetek is, melyek alkalmazására például a VIZITERV típusterve alapján a Kettős-Körös mentén került sor; az állékonyságot a védvonal mentén szakaszosan más-más, az adott körüményeknek műszakilag és gazdaságilag legmegfelelőbb módon teremtik meg vízfelőli szigetelő szőnyeggel, mentett oldali paplanozással, vagy megcsapoló kútsorokkal. A fejlesztési keretek jelentős hányadát teszik ki az új földvédelmi törvény következtében megnövekedett kisajátítási, kártalanítási, művelési ág változási kártérítési költségek. Ezek csökkentése érdekében a lehető legcsekélyebb termőföld igénybevétellel hajtják végre a fejlesztési munkákat. Ennek jó eszköze a folyómederből hidromechanizáció útján történő anyagnyerés. Alkalmazásának a folyók eltérő mederanyag-minősége, valamint a hullámtér szélessége szab határt, de ahol lehet Mosoni-Duna, Rába, Duna, Szamos, Maros menti egyes munkák - mindenütt ezt a megoldást választják. A termőterületeken igénybe vett anyagnyerő helyeket pedig minden esetben rekultiváltan adják vissza a mező-, vagy erdőgazdálkodás számára. A takarékosság további példája a helyes műszaki megoldások közül az olcsóbb választására a Mosoni-Duna, Rábca töltéserősítés. A fejlesztési terv több változata közül a MosoniDuna egyik kanyarulatának átvágását, a Rábca-torkolat áthelyezését és zsilipes lezárását választották. Ezzel a megoldással a befogadó Mosoni-Duna visszaduzzasztó árvizeit a Rábcából kirekesztve a megerősítendő töltéshossz számottevően, mintegy 30 km-rel csökkent. A megvalósuló változat további előnyöket is rejt magában: rövidül a védvonalak hossza, a Mosoni-Duna bal parton jelentős mértékben nő a mentesített ártér, és az Ml-es autópálya építési költségei is csökkennek, mert ártéri híd helyett mederhídra van csak szükség. A töltéserősítések földmennyiségének torkolati műtárgyak építésével, illetve kihasználásával történő csökkentésére a Lónyay-csatorna és a Hortobágy-Berettyó menti fejlesztéseknél van további lehetőség. Az elvégzett fejlesztési munka eredményeként az ország sok térségében alapvetően javult az árvízvédelmi biztonság, ennek ellenére a legnagyobb nyomatékkal rá kell mutatni arra, hogy a korlátozott védőképességű árvízvédelmi rendszerben nagy árvizek idején még hosszú ideig számolni kell jelentős személyi és anyagi erőforrásokat igénylő, magas kockázattal járó védekezési tevékenységgel, sőt, komoly károkat okozó elöntésekkel is. A korábbi nagy árvizek tapasztalatai arra intenek, hogy a védekezés szervezettségét és műszaki felkészültségét állandóan fejleszteni kell. A védekezés bármilyen magasfokú helytállása, szervezettsége, legkorszerűbb eszközei és módszerei sem pótolhatják az árvízvédelmi müvek védőképességének, műszaki teherbíróképességének hiányosságait. Az árvízvédelem leghatékonyabb, és egyben leggazdaságosabb módszere a kellő biztonságra kiépített árvízvédelmi müvek rendszere. Ezt támasztják alá a már kiépített védvonalak védekezési tapasztalati és az elméleti kutatások eredményei is. Példaként említjük az V. ötéves tervben megerősített, és a közelmúltban három jelentős árvizet is kiállt Bodrog bal parti védvonalat. Az 1974. őszi 27 napos tartósságú. Fclsőbereckinél 710 cm-rel tetőzött árvíz még a fejlesztés előtt érte a töltést, melyet megfeszített védekezéssel sikerült megvédeni. Ezt követően került sor a töltés megerősítésérc. Az erősítés egy kb. 4 km-es szakasz kivételével elkészült már, amikor az 1979. évi jeges árvíz ellen kellett védekezni. Ezt egy 11 napos, 654 cm-es tetőző árhullám vezette be, majd 3 héttel később érkezett a 25 nap tartósságú, 743 cm-rel tetőző áradás. Az 1980. évi nyári árvizet szintén két árhullám alkotta: az első 17 napos volt, 655 cm-rel tetőzött, egy hétre rá következett a 20 napos, a korábbi LNV-t meghaladó áradás 746 cm-es tetőzéssel. A felmerült védekezési költségek jól mutatják a végrehajtott fejlesztés kedvező hatását. A fejlesztés előtti védekezési költség folyóáron 13,4 millió Ft volt, a jeges árvíz elleni védekezés - 4 km-es kiépítetlen szakasszal - 7,8 millió Ft-ot, az 1980. évi nyári árvíz pedig csak 4,1 millió Ft-ot emésztett fel. Az összehasonlíthatóság