Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

4. füzet - Zorkóczy Zoltán-Tóth Sándor: Magyarország árvízvédelmi rendszerének hosszú távú fejlesztési terve

532 Zorkóczy Z. és Tói h S. érdekében mai árszínvonalra diszkontált védekezési költségek ugyanebben a sorrendben 21,8 millió, 11,1 millió, illetve 5,6 millió Ft-ot tesznek ki. Jól látható, hogy a még teljesen ki nem épített védvonalon a védekezésre a fejlesztés előtti védekezési költség felét, a megvalósult fejlesztés után csak a negyedét kellett fordítani. Az ártéri öblözetek ármentesítés-fejlesztésének műszaki-gazdasági optimalizálására indított kísérleti vizsgálat még szemléletesebben mutatja be e tevékenység eredményét. Az árvízvédelmi rendszerek fejlesztésének gazdasági eredménye a veszélyeztető árhullámok által okozott, a gazdaságot terhelő negatív gazdasági hatásokban a fejlesztés következtében mutatkozó csökkenés - pénzben kifejezhető - nagysága. E negatív hatások magukba foglalják a védekezési ráfordítások költségeit, a nemzeti vagyontárgyak károsodását, a termelési értékkiesést (mely nemcsak töltésszakadáskor, de a nagyarányú védekezés érdekében a termelésből kivont erők és eszközök folytán is jelentős mértékű lehet) és a mentés-kiürítéssel kapcsolatos költségeket. Ezeknek a különböző kárhatásoknak a fellépése, bekövetkezése az őket kiváltó veszélyeztető árhullámok különböző vízállás-tartományaiban elsősorban a védmű teherbíró képességétől függ. Nyilvánvaló, hogy a fejlesztési munkákkal, a teherbíró képesség növelésével e kárhatások valószínű bekövetkezésének vízállás-tartományait a magasabb, s ezért kisebb gyakoriságú vízállások felé jelentős mértékben áthelyezve a fejlesztés után fellépő negatív hatások lényegesen kisebb mértékben terhelik a népgazdaságot. A kísérleti vizsgálatok azt mutatják, hogy a nagyértékű öblözetekben az éves fajlagos károk a fejlesztéssel a korábbiak akár negyedére csökkenthetők, a fejlesztés gazdasági eredménye alapján a beruházási költségek 2-3 év alatt is megtérülhetnek (Ress 1983). Ez is bizonyítja, hogy az árvízvédelmi rendszer fejlesztése fontos, sürgős, a népgazdaságot jól tehermentesítő tevékenység. A gyenge védmüvek miatt esetleg előforduló elöntésekből származó árvízkárok, és a biztosan felmerülő igen magas védekezési költségek - melyek kiépített védművek esetén lényegesen mérsékeltebbek lehetnének - nagyobb terhet jelentenek ugyanis a tervezett fejlesztéseknél, ráadásul úgy, hogy emellett a védelmi helyzet cseppet sem javul. A nagyobb ütemű fejlesztések remélhetően mielőbbi bekövetkeztéig is a rendelkezésre álló keretek mind hatékonyabb felhasználása a hosszú távú fejlesztési tervben meghatározott sorrend következetes megtartását, a munkák takarékos, magas színvonalú végrehajtását igényli. Tovább nő a kutatás-fejlesztés, a védvonalfeltárás, ezen keresztül a mind tökéletesebb védvonalismeret, a célirányos, gondos fenntartási tevékenység a védekezési módszerek fejlesztésének, begyakorlottságának, az ármentesítési és árvízvédekezési tevékenységekben résztvevők képzettségének, szervezettségének, odaadó, lelkiismeretes és pontos munkájának szerepe, jelentősége. Ezen célok mind tökéletesebb elérése érdekében kell mozgósítanunk szellemi és technikai erőforrásainkat. IRODALOM Baló Zoltán: Magyarország ártéri öblözeteinek meghatározása. Beszámoló a VITUKI 1976- 77. évi munkájáról. VITUKI Közlemények. Budapest, 1979. Bencsik Béla: Hidrológiai alapok a folyók árvizeinek meghatározásához. Vízügyi Közlemények LXVI. évfolyam 2. füzet Budapest, 1984. BME: Árvízvédelmi töltések állékonysága. Kutatási jelentés. (Kézirat) BME Geotechnikai Tanszék, Budapest. 1971. Galli [.writ! Л/ árvízvédelem loidmüveinek állékonysági vizsgálata. OVH. Budapest. 1976. Ress StÍHilnr Л/ árvi/\édelem fejlesztésének kö/ga/dasági kérdései (előadás). MUT IV. Ors/ágos Vándorgyűlés. (i\ór. 14X3