Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

4. füzet - Zorkóczy Zoltán-Tóth Sándor: Magyarország árvízvédelmi rendszerének hosszú távú fejlesztési terve

Vízügyi Közlemények, LXVII. évfolyam 1985. évi 3. füzet MAGYARORSZÁG ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZERÉNEK HOSSZÚ TÁVÚ FEJLESZTÉSI TERVE ZORKÓCZY ZOLTÁN

1 és TÓTH SÁNDOR

2 Hazánk az Alpok keleti nyúlványai és a Kárpátok alkotta medence legmélyebb részén fekszik. Ennek következtében felszíni vízkészletünk 90-96%-a külföldi eredetű. A felső, nagyesésű vízgyűjtőkről kiinduló árvizek általában közvetlenül határaink előtt elérik a síkvidéki ártereket. Az esés csökkenése következtében sok esetben nálunk torlódva mind tetőzés, mind tartósság tekintetében erősen terhelik árvízvédelmi műveinket. A több mint 4200 km árvízvédelmi töltés az ország területének 23%-át kitevő 21 200 km

2-nyi árterület árvízmentesítését hivatott megoldani. Gazdasági életünkben az árterület jelentősége még tovább nő, hiszen az ország 93 000 km

2-nyi területének kétharmad része alföldi, egyharmad része pedig dombvidéki jellegű, mindössze 1%-a az 500 m tengerszint feletti magasságot meghaladó hegyvidék, vagyis az ország megművelhető területének 33%-a az ártéren fekszik. Az ártereken él az ország lakosságának 30%-a, itt van a vasutak 32%-a, a közutak 15%-a, közel 2000 ipari üzem, összesen mintegy 600 milliárd Ft értékű népgazdasági vagyon, mely az ezredfordulóra várhatóan megkétszereződik. A felhalmozott javak, termelési potenciál, és az általuk újratermelhető 360-400 milliárd Ft-nyi nemzeti vagyon csak az árvizek által közvetlenül veszélyeztetett értéket képviseli, hiszen a gazdasági összefonódások következtében az árvizek által közvetlenül nem fenyegetett területeken is keletkeznek károk a termelési kooperációk kieséséből, illetve elhúzódásából. Ez pedig azt jelenti, hogy már kisebb elöntések esetén is jelentős népgazdasági kár fellépésével kell számolni. Az árvízmentesítés színvonala tehát mind gazdasági, mind politikai szempontból igen fontos kérdés. Az árvízmentesítés mértékének ezért folyamatosan igazodnia kell a változó-fejlődő társadalmi-gazdasági igényekhez. A védett területek gazdasági növekedése, a lakosság lélekszámának emelkedése, a termelési biztonság növelése, a társadalom kiegyensúlyozott, területileg is egyenletes fejlődése az ármentesítés színvonalának állandó emelését teszi szükségessé. A regionális érdekeltségből fakadó igények kezdeti kielégítésétől vezetett az út az árvízmentesítés rendszerének kiépítéséhez, illetve fejlesztéséhez. Magyarországon, a mezőgazdaságban, a XVIII. században tértek át az ártéri gazdálkodásról az árterek töltésezésére és ezzel megteremtették az ártereken való intenzív mezőgazdálkodást. A XIX. század második felétől az 1930-as évek végéig lényegében létrejött a mai gátrendszer gerince, melynek azóta is tartó szüntelen erősítése, fejlesztése a mindenkori társa1 Zorkóczy Zoltán oki. mérnök az Országos Vízügyi Hivatal (OVH, Budapest) Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Főosztály osztályvezetője. 2 Tóth Sándor oki. mérnök az OVH Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Főosztály főelőadója. A kézirat érkezett: 1985. május 30.