Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
3. füzet - Domokos Miklós-Sass Jenő: A Duna-medence sokévi átlagos vízmérlege
444 Domokos M. és Sass J. Végeredményképpen a Duna-medence 47 részvízgyűjtőjét jelöltük ki: ezek a mérlegelési területegységek az 1. ábrán láthatók. Sorszámozásuk szigorú vízrajzi rendben történt. A mérlegelési területegységek sorszáma, megnevezése és vízgyűjtőterülete az I. táblázat első öt oszlopában található. A mérlegelési egységek területeit planimetrálással határoztuk meg, majd — a papírméretváltozás figyelembevételével — javítottuk úgy, hogy összegük a Duna-medence nemzetközileg nyilvántartott 817 000 km 2-es területét adja. Az ehhez szükséges javítás mértéke + 2,5% volt. A kijelölt mérlegelési területegységek átlagos nagysága: 817 000 : 47 = 17 383 km 2. A legnagyobb egység a 26. sorszámú (a Tisza vízgyűjtője): 158 182 km 2, a legkisebb a 18. sorszámú (a Duna közvetlen vízgyűjtője a Garam és az Ipoly torkolata között): 131 km 2. 3. A vízmérlegek számítása Mindhárom vízmérleg-elem: a csapadék (P), a területi párolgás (evapotranszspiráció, ET) és a lefolyás (R) 1941—70. évi középértékének mm • a~ '-ban mért területi átlagát a területegységek mindegyikére az 1 : 2 000 000 méretarányú izovonalas térképekről, egységenként kétszeri planimetrálással és a két-két eredmény átlagolásával határoztuk meg. Az eredményül kapott értékeket az I. táblázat 6., 7. és 8. oszlopában tüntettük fel. Közülük az R, sokévi átlagos lefolyásnak részvízgyűjtőnkénti területi átlagértékeit a 2. ábrán szemléltetjük. A vízmérleg egyes elemeinek választott mértékegységét [mm a1] átszámítottuk a mérnöki gyakorlatban még mindig szokásos I s1 km2 törvényes, nem Sí-egységre (1 I s1 km2 = 31,536 mm a" 1). A Duna-medence egészére vonatkoztatott — a részvízgyűjtők értékeinek területnagyságokkal súlyozott átlagaiként számított — középértékek: P m csapadék: 816 mm a1; £T a a párolgás: 547 mm • a1; 7? a a lefolyás: 264 mm a1. A területegységenként meghatározott P h ET, és R, számértékeket a vízháztartás sokévi átlagos egyensúlyát kifejező (1) egyenletbe helyettesítve tökéletes egyensúly esetén egyenlőséget, ellenkező esetben egyenlőtlenséget kapunk. A (1) egyenlet két oldalának különbségét a mérleg záróhibájának (d) nevezzük, amelynek — a legpontosabban észlelt elemre, a csapadékra vonatkoztatott — %-os értéke az г'-edik részvízgyűjtőn: Pi - (ETi + Rí) di= p -100, [%]. (2) A területegységenkénti mérleg-záróhibának (d x) a (2) képlettel számított értékei az I. táblázat 9. oszlopában találhatók. A legnagyobb abszolút értékű záróhiba, +9,31%, a 45. sz. területegységre (a Szeret és a Prut közötti Duna-részvízgyűjtőre) adódott. A területegységenkénti záróhibák számtani átlaga:
