Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

3. füzet - Baranyi Sándor-Domokos Miklós: A Fertő tó vízszintszabályozás-fejlesztésének lehetőségei

408 Bárányi S. és Domokos M. A Fertő tó az Alpok keleti lábánál, Ausztria és Magyarország területén fekszik. A tó vízgyűjtője — amelynek nagyobb része Ausztria, és kisebb része Magyarország területére esik — az Alpok keleti nyúlványaira (Rozália-, Lajta- és Soproni-hegység) és a Fertő-zugra terjed ki. A tó vízgyűjtőterülete F. Kopf (1963) szerint 905 km

2, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szerint 935 km

2. A két adat különbözősége a tó keleti partvidékén elterülő Fertőzug területére megállapított eltérő vízválasztó vonalból adódik (1. ábra). A Fertő tó területe az osztrák szintezési alapsíkra vonatkoztatott 116,00 m.A.f. vízállásnál 309 km

2, amelyből 161 km

2-t nádasok borítanak. A tó térfogata 413 millió m

3 és átlagos mélysége 1,34 m, tehát sekély vizű tó. A Fertő tó környéke szőlőiről és borairól, továbbá — az utóbbi évtizedekben — üdülőtelepeiről, maga a tó pedig nádasairól, fürdőzési és vízisport lehetőségeiről híres, sajátos természeti adottságai miatt Európa-szerte nevezetes táj. 1. A Fertő tó vízszintszabályozása A Fertő tó vízjárása az elmúlt századokban rendkívül szeszélyes volt. Térképészeti adatok és levéltári feljegyzések szerint csupán az előző században, három évben (1813, 1853, 1883) volt árvíz, rendkívül alacsony vízállás pedig négy időszakban (1801—11, 1831—40, 1862—74, 1891—98) fordult elő. Ezek közül 1868-ban a tó teljesen kiszáradt, a századforduló előtti években pedig fenékig befagyott. Ezek a szélsőséges vízrajzi és meteorológiai események a századforduló óta az elvégzett vízi szabályozási munkák (Hansági-főcsatorna és zsilip építése, Rába-szabályozás) következtében nem ismétlődtek meg, de szélsőségesen aszályos évek sorozata esetén a tó vízállása továbbra is károsan alacsony szintre süllyedhet. A Fertő tó vízszintszabályozásának szükségességét — annak korábbi árvizei és kiszáradásai miatt — a környéken élő lakosság és a vízügyi szakemberek régen felismerték. A Fertő tó vízszintszabályozását a múlt században épített Hansági-főcsatorna, majd az 1912-ben épített fertőszéli-zsilip tette lehetővé. 1914-ben a zsilip kezeléséhez szabályzatot is készítettek, azonban az akkori politikai viszonyok miatt azt csak 1939-ben fogadták el, de előírásait előtte is betartották. A jelenlegi leeresztő zsilipet (tüsgátat) Mekszikópusztán 1930-ban építették. A gátat 1944-ben felrobbantották, majd 1955-56-ban helyreállították. A tűsgát nehezen kezelhető, rosszul záró szerkezet; a tűk között a víz csurgott, ezért 1964-től PVC fóliával borították be. 2. ábra. A Fertő tó évi közepes vízszintmagasságai Рис. 2. Среднегодовые уровни воды в оз. Фертё Fig. 2. Annual average water levels of Lake Fertő Bild 2. Jährliche mittlere Wasserstände des Neusiedler see s