Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

3. füzet - Baranyi Sándor-Domokos Miklós: A Fertő tó vízszintszabályozás-fejlesztésének lehetőségei

A Fertő tó vízszintszabályozás-fejlesztésének lehetőségei 409 A tó vízszintszabályozását és a zsilip kezelését 1965. januártól az osztrák—magyar Vízügyi Bizottság által elfogadott előírás szerint végzik, amely a tó mindenkori vízszintmagasságán és a megelőző három naptári év csapadékának átlagán alapul. 1965-től kezdve megszűntek a tó korábbi nagy vízszintingadozásai és a vízszintet mintegy 0,4 m-rel magasabban tartják, mint korábban (2. ábra). A Fertő tó hidrológiai viszonyait, vízháztartását az utóbbi évtizedekben Ausztriá­ban és Magyarországon többen vizsgálták (Szesztay 1963, Kopf 1974, Zorkóczy— Klei­ninger—Kalmár 1975, Antal—Tóth 1976, Bárányi—Urbán 1978), akik hasznos megálla­pításokat tettek és adatokkal szolgáltak a tó vízszintszabályozásához. A tó környezetében működő meteorológiai, vízrajzi mérőállomások, hidrometriai mérések adatai 1967-től kezdődően lehetővé tettek a havi vízmérleg készítését. A tó vízháztartásában legkevésbé ismert felszín alatti táplálás feltárására 1980-tól az osztrák —magyar Tudományos és Műszaki Együttműködési Egyezmény (1969) 4.24. projectje keretében közös kutatás folyik, amely az első időszakban (1980—84) a tó keleti—délkele­ti partja mentén lévő felszín alatti táplálást tárta fel (Dreher— Reitinger 1981, Neppel^ 1984, Autorenkollektiv). A tó jelenlegi vízszintszabályozásában tapasztalható bizonytalanságok, a tó víz­szintjével szemben támasztott, néha egymásnak is ellentmondó követelmények arra biztatnak, hogy az évről évre hosszabbodó hidrológiai, vízháztartási adatsorok felhasz­nálásával ismét vizsgáljuk meg a Fertő tó vízszintszabályozásásnak lehetőségeit. A Bala­ton vizsgálatában szerzett kedvező tapasztalatok (Bárányi 1978, Bárányi—Csuka 1982, Domokos—Gilyénné Hofer 1983) alapján a Fertő tavi közös osztrák—magyar kutatást a következőkben vázolt vizsgálatokkal bővíthetőnek látjuk. 2. A vízforgalom szimulációs modelljének vázlata A vízforgalmi modell készítésének célja: a mekszikópusztai zsilip olyan kezelési szabályzatának — ezen belül a Fertő tóra megállapítandó havi H ma x, felső és H mb i, alsó vízállásértékkel megadott szabályozási vízszinttartomány — meghatározása, amelyik a tóra és a tápláló vizekre települt vízhasználók igényeit a rendelkezésre álló és változó vízkészletből kellő valószínűséggel kielégíti. A Fertő tó vízforgalmának elvi modellvázla­tát a 3. ábra ismerteti. A Fertő tó vízforgalmának szimulációját — számos korábbi hasonló vizsgálat mintájára (pl. Szesztay 1963, Bárányi—Csuka 1982, Domokos—Gilyénné Hofer 1983) — a következő egyenletnek a At { hónapok kellő n hosszúságú (/ = 1,2,...,«) sorozatára való megoldásával végezhetjük: Wt-Wt-i + Pt+Ha + Ht + ET^-Lt-ÍKe + KJ, [m 3/hó] (1) ahol W { — a tóban lévő víztömeg; P t — a tóra hulló csapadék; £T W Í — a vízfelület és a nádas együttes párolgása; H u — a tó felszíni víztáplálása; # a í — a tó felszín alatti víztáplálása; Ц — a tóból lebocsátott vízmennyiség; K ü — a vízhasználók vízfogyasztása a tóból; K v i —a vízhasználók vízfogyasztása a tavat tápláló felszíni és felszín alatti vizekből. A szimulációt valamilyen célszerűen felvett W 0 kezdeti tóteltséggel kezdjük. Feltesz­szük, hogy a szimuláció idején megismétlődnek az elmúlt, kellően hosszú észlelési idő-

Next

/
Thumbnails
Contents