Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
3. füzet - Baranyi Sándor-Domokos Miklós: A Fertő tó vízszintszabályozás-fejlesztésének lehetőségei
A Fertő tó vízszintszabályozás-fejlesztésének lehetőségei 409 A tó vízszintszabályozását és a zsilip kezelését 1965. januártól az osztrák—magyar Vízügyi Bizottság által elfogadott előírás szerint végzik, amely a tó mindenkori vízszintmagasságán és a megelőző három naptári év csapadékának átlagán alapul. 1965-től kezdve megszűntek a tó korábbi nagy vízszintingadozásai és a vízszintet mintegy 0,4 m-rel magasabban tartják, mint korábban (2. ábra). A Fertő tó hidrológiai viszonyait, vízháztartását az utóbbi évtizedekben Ausztriában és Magyarországon többen vizsgálták (Szesztay 1963, Kopf 1974, Zorkóczy— Kleininger—Kalmár 1975, Antal—Tóth 1976, Bárányi—Urbán 1978), akik hasznos megállapításokat tettek és adatokkal szolgáltak a tó vízszintszabályozásához. A tó környezetében működő meteorológiai, vízrajzi mérőállomások, hidrometriai mérések adatai 1967-től kezdődően lehetővé tettek a havi vízmérleg készítését. A tó vízháztartásában legkevésbé ismert felszín alatti táplálás feltárására 1980-tól az osztrák —magyar Tudományos és Műszaki Együttműködési Egyezmény (1969) 4.24. projectje keretében közös kutatás folyik, amely az első időszakban (1980—84) a tó keleti—délkeleti partja mentén lévő felszín alatti táplálást tárta fel (Dreher— Reitinger 1981, Neppel^ 1984, Autorenkollektiv). A tó jelenlegi vízszintszabályozásában tapasztalható bizonytalanságok, a tó vízszintjével szemben támasztott, néha egymásnak is ellentmondó követelmények arra biztatnak, hogy az évről évre hosszabbodó hidrológiai, vízháztartási adatsorok felhasználásával ismét vizsgáljuk meg a Fertő tó vízszintszabályozásásnak lehetőségeit. A Balaton vizsgálatában szerzett kedvező tapasztalatok (Bárányi 1978, Bárányi—Csuka 1982, Domokos—Gilyénné Hofer 1983) alapján a Fertő tavi közös osztrák—magyar kutatást a következőkben vázolt vizsgálatokkal bővíthetőnek látjuk. 2. A vízforgalom szimulációs modelljének vázlata A vízforgalmi modell készítésének célja: a mekszikópusztai zsilip olyan kezelési szabályzatának — ezen belül a Fertő tóra megállapítandó havi H ma x, felső és H mb i, alsó vízállásértékkel megadott szabályozási vízszinttartomány — meghatározása, amelyik a tóra és a tápláló vizekre települt vízhasználók igényeit a rendelkezésre álló és változó vízkészletből kellő valószínűséggel kielégíti. A Fertő tó vízforgalmának elvi modellvázlatát a 3. ábra ismerteti. A Fertő tó vízforgalmának szimulációját — számos korábbi hasonló vizsgálat mintájára (pl. Szesztay 1963, Bárányi—Csuka 1982, Domokos—Gilyénné Hofer 1983) — a következő egyenletnek a At { hónapok kellő n hosszúságú (/ = 1,2,...,«) sorozatára való megoldásával végezhetjük: Wt-Wt-i + Pt+Ha + Ht + ET^-Lt-ÍKe + KJ, [m 3/hó] (1) ahol W { — a tóban lévő víztömeg; P t — a tóra hulló csapadék; £T W Í — a vízfelület és a nádas együttes párolgása; H u — a tó felszíni víztáplálása; # a í — a tó felszín alatti víztáplálása; Ц — a tóból lebocsátott vízmennyiség; K ü — a vízhasználók vízfogyasztása a tóból; K v i —a vízhasználók vízfogyasztása a tavat tápláló felszíni és felszín alatti vizekből. A szimulációt valamilyen célszerűen felvett W 0 kezdeti tóteltséggel kezdjük. Felteszszük, hogy a szimuláció idején megismétlődnek az elmúlt, kellően hosszú észlelési idő-