Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
3. füzet - Kovács György: A hosszirányú diszperzió jellemzésére szolgáló modell
A hosszirányú diszperzió jellemzésére szolgáló modell 395 7. ábra. Szemcsehiányos minták pórusszerkezetét jellemző metszetek Рис. 7. Разрезы, характеризующие поровую структуру проб с отсутствием некоторых фракций Fig. 7. Cross-sections characterizing the porous structure of samples with uneven grain-size Bild 7. Schnitte für die Charakterisierung der Porenstruktur von Proben mit Kornlücken alsó, vagy felső szakasza jelentősen eltért a várt alaktól és ezért a paraméterek számértékei csak durva becslésként fogadhatók el, szélsőségesen kis hidraulikai gradiens (a szivárgási tényezőhöz viszonyítva nagyon kis szivárgási sebesség) jellemezte. Feltételezhető, hogy ilyenkor a kis vízhozam nem egyenletesen oszlott el a szelvényben, áramlási holtterek is kialakulhattak. Minthogy a koncentrációváltozást mindig a szelvénynek csak egy pontján mérjük, ez az adat egyenlőtlen eloszlás esetében nem feltétlenül jellemzi a szelvény átlagát. Ezzel magyarázható ezeknek a görbéknek bizonytalansága, néha teljesen értékelhetetlen volta. Volt két (1,5%) olyan mérés is, amelynek eredménye alakra teljesen egyezett az általános áttörési görbével, az azokból meghatározott számszerű paraméterek azonban a többi mérés adataitól jelentősen eltértek (az 50% relatív koncentráció kialakulásához tartozó időnek és a t p értéknek viszonyszáma 0,78, illetőleg 1,47 volt). Ezeket és a korábban említett bizonytalan, vagy értékelhetetlen méréseket elhagyva még mindig 109 (77%) eset állott rendelkezésünkre, hogy elemezzük a mért és a számított áttörési görbék hasonlóságát, illetőleg a paraméterek függését a minták talajfizikai jellemzőitől. Úgy véljük, hogy ez a szám — valamint az értékelhető mérések aránya az összes vizsgált esethez viszonyítva — elég nagy ahhoz, hogy a mérésekből megbízható következtetéseket vonjunk le. 5. A mérési eredmények értékelése Az adatokból először annak az általánosan elfogadott feltételezésnek az ellenőrzésére törekedtünk, hogy az 50%-os koncentrációváltozás valóban a közepes pórussebességgel halad-e előre a mintában, vagy sem. A 8. ábrán, amely az értékelt mérésekből számított t 5 0/t p hányadost mutatja a At p szorzat függvényében, láthatjuk, hogy a t 5 0/ t p = 1 feltétel mintegy 10%-os szórással teljesül t 5 0/t p = 0,98 5 ±0,081. Az ábráról azt is leolvashatjuk, hogy a At p szorzat növekedését követve a t 5 0/t p hányados is kismértékben növekszik és a szórás mértéke csökken. A h p teljes tartományát három szakaszra bontva A/p< 10, akkor t 5 0/t p = 0,959 ±0,099, 10 < h p < 30, akkor t s o/t p = 0,970 ± 0,091, Af p >30, akkor t s o/t p = 1,026 ±0,043.
