Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
3. füzet - Kovács György: A hosszirányú diszperzió jellemzésére szolgáló modell
8. ábra. A tjo/t,, hányados értékének ábrázolása Xl p szorzat függvényében Pue. 8. Изображение отношения t 5 0/t p в зависимости от произведения Xt ? Fig. 8. Presentation of the ratio t 5 0/t p as a function of the product К Bild 8. Darstellung des Verhältnisses t 5 0/t p in Abhängigkeit vom Produkt t. A /U p szorzat az áramlási hossz növekedésével aszimptotikusan közelíti az elméleti értéket. Az 50%-os koncentrációváltozáshoz tartozó időnek kismértékű relatív növekedése is az úthosszal hozható tehát kapcsolatba. Nyilvánvaló, hogy az előrehaladás sebességét a kémiai diffúzió és a mechanikai diszperzió hatása együttesen szabályozza. Az előbbi figyelembevételével számított idő független az áramlás középsebességétől és a megtett úttól, míg a konvektív transzporthoz tartozó idő arányos ezekkel. Mindaddig, amíg a sebességnek a kémiai diffúzióból adódó additív tagja az idő számításakor nem elhanyagolható a pórussebeséghez viszonyítva, az 50%-os változás sebességének nagyobbnak, az ebből meghatározott érkezési időnek pedig kisebbnek kell lennie annál az elméleti értéknél, amit a mechanikai diszperzió egyedüli hatását feltételezve vezettünk be. Az adatok szórása is logikusan csökken az áramlási hosszal, hiszen már említettük, hogy a véletlen jellegű szerkezet hatásai kiegyenlítődnek, amikor az áramlási hosszat növelve növeljük az egymást követő és egymástól csak a belső szerkezet elrendezésében különböző elemi szakaszok számát. Minthogy azonban a szerkezeti változékonyságot teljesen kiküszöbölni nem tudjuk, indokolt, hogy az elméleti értéket elérve még mindig 5...10% közötti relatív szórás jellemzi a í 5 0/' P hányadost. A közepes koncentráció relatív előrehaladási idejének növekedését jól szemlélteti a 6. ábra. Ezen egy mintaoszlop három szelvényében mért áttörési görbéket szemléltetünk. Világosan megfigyelhető itt is a í 5 0/í p hányados kismértékű, de határozott növekedése, Kovács György
