Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

2. füzet - Gábri Mihály: Az afrikai sivatagosodás és a vízgazdálkodási tervezés

250 Gábri Mihály E jelenség legtragikusabb hatását a tuaregek szenvedték. Ezek a harcias nomádok évszázados legeltetési tapasztalataik alapján úgy ismerték a sivatagot, mint a tenyerüket. Most el kellett adni életben maradt állataikat és a környező déli államokba vándoroltak. A csapadékos és az aszályos időszak változását részletesen az Agadez és Azawak (Niger) területeken vizsgálták (UNDP 1978). Ez 100 000 km

2 nagyságú, homokos síkság, az északi szélesség 15"-l 8° között. Az évi csapadék 100-350 mm. Az eredeti gazdálkodási típus extenzív nomád pásztorkodás, a déli szegélyen pedig kevés földműveléssel. A 115 000 - főleg nomád lakos az 1968-73-as aszály előtt északon 200 000 tevét, délen 420 000 marhát, továbbá 230 000 juhot és 526 000 kecskét tartott. Ez a mennyiség megfelel a legelők természetes eltartó képességének és az alapvető évszakonkénti vándorlással az állatállomány fenntartható volt. Az északi területen a lehatárolt vándorlás a legelőkön történt, a száraz évszakban az ásott kutakhoz való visszatéréssel. A terület többi részéről az esős évszakban a nomádok megindultak az északra fekvő síkságok legelőihez és időszakos itatóhelyeihez. Ezek a legelők az esős időszakban 100-200 számosállatot is elbírnak km

2-enként, de használhatatlanok a száraz évszakban. A száraz évszak kezdetén a vándorlás délre tartott, ahol a terület ugyan a kevésbé termékeny (10 számosállat km

2-enként), de a legelők egész éven át adnak táplálékot. Az Agadez és Azawak területet az aszály teljes erejével sújtotta. Az északi része 1968-73 között csaknem minden évben az átlagos évi csapadék felénél kevesebbet kapott. 1972-re az északi területen az állatállomány - főleg a marhák és a juhok - több mint 80%-a elpusztult. A pusztulás okai a következők voltak: - a szárazságnak a legelőkre gyakorolt összhatása; - a központosított itatóhelyek kialakítása által előidézett súlyos, körülhatárolt legeltetési kényszer. Elmulasztották a legeltetés szabályozását s ezért az állatlétszám egy itató körül az előirányzott 5000 helyett ennek 2-3-szorosa lett (3. ábra). A taposásnak és a legeltetésnek 3. ábra. Túlterhelt itatóhely Рис. 3. Перегруженный водопойный пункт Fig. 3. Overloaded watering site Fig. 3. Une gare-abrevoir surchargée