Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

2. füzet - Gábri Mihály: Az afrikai sivatagosodás és a vízgazdálkodási tervezés

Az afrikai sivatagosodás és a vízgazdálkodási tervezés 251 összegezett hatása az esős időszak alatt (mielőtt a növényzet magvai a talajra hullanak) 10-12 km sugárban teljesen tönkretette a területet az itatóhelyek körül. Vagyis: nem a vízhiány, hanem az esős évszakban megengedett szervezetlen legeltetés volt az oka az állatállomány kipusztulásának. A Szahel legelőinek helytelen használata következtében fellépő sivatagosodás folyamata visszafordítható. A sivatag terjeszkedése a Nílus menti öntözőrendszerek számára is súlyos problémát jelent (Sudan's Programme 1976). így például az 1984. évi szárazság már Szudánt is fenyegeti. Érintett több mint 60 000 km

2 szivattyús öntözés, 175 000 km

2 gépesített mezőgazdasági üzem, a világ arab mézga termésének 75%-a, 10 millió számosállatot kiszolgáló legelő és óriási erdőterület. A vizsgálatok szerint a sivatag előrehaladása 17 év alatt 90-100 km volt, és az utóbbi években 5-6 km a haladási sebesség. Nigériában - bár az aszály 1984-ben ezt az országot is elérte - az élelemiszerhiány nagymértékben társadalmi-gazdasági okokra vezethető vissza. Az országot fekete Afrika leggazdagabb államává emelő olajkincs az eredetileg kiemelkedő agrárországot elfordította a mezőgazdaságtól olyannyira, hogy jelenleg élelmiszerszükségletének nagy részét importálja. 5. Tervezési tapasztalatok Nemzetközi szervezetek és kormányok fognak össze, hogy enyhítsenek Afrika éhínségben szenvedő lakosságán. A segélyezés azonban csak néhol és rövid ideig tud eredményt elérni. Viszont előrelátó műszaki beavatkozással az aszályt-éhínséget előidéző okok közül néhányat meg lehet szüntetni, vagy akár az aszály mértékén, akár a sivatagosodás folyamatán csökkenteni lehet. A vízgazdálkodás területén a hazai tervezők magas szintű munkát végeznek. Ismereteiket rutinszerűen alkalmazták is Afrika különböző országaiban. Néhány szempontot azonban mégis ki kell emelnünk, melyeket exporttervezés során célszerű figyelembe venni. Természetes, hogy a tervező a megbízónak elsősorban a szerződésben rögzített kívánságát hajtja végre, de a magyar vízügyi szakemberek izéles körű tudása kell hogy a megbízáson túlmenően is feltárjon olyan megoldásokat, ímelyek az adott területek vízgazdálkodását továbbfejlesztik. Az első lényeges és nagy körültekintést kívánó kérdéscsoport abból a felismerésből idódik, hogy Afrika területének néhány része valószínűleg jóval szárazabb és ezért cönnyebben leromolhat, mind a Szahel. Kormányok Közötti Bizottság (CILSS) melyíek tagjai a Zöld-foki-szigetek, Csád, Gambia, Mali, Mauritánia, Niger, Szenegál és Burkina Fasso - jelentése szerint jelenleg ezeken a területeken a Szahelnél lényegesen dsebb a népesség és az állatállomány sűrűsége, az aszály és a sivatagosodás ezért még íem érezteti hatását. A CILSS - a fejlődést figyelembe véve - a károsodás megelőzésére itfogó programot dolgozott ki az élelmiszer-termelésre, az állattenyésztésre, az úthálózat :s egyéb infrastruktúra kiépítésére, továbbá a helyes környezeti egyensúly megvédésére. A kártételek csökkentésére kidolgozott irányelv arid területen km

2-enként 7 lakost 'agy 0,05 km

2-enként egy számosállatot, a félarid területeknél km

2-enként 20 lakost és 1,01 km

2-enként egy számosállatot tekint kritikus felső határnak. Egy számosállat 10 .ecske vagy juh, 2 szamár, egy-egy ló, marha, teve. A sivatagosodás az arcvonalszerü előrehaladás helyett inkább helyi foltokban ter;d, ami - nagy területre kiható tervezés esetén - szükségessé teheti a talajtani különbsé-