Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

2. füzet - Gábri Mihály: Az afrikai sivatagosodás és a vízgazdálkodási tervezés

Az afrikai sivatagosodás és a vízgazdálkodási tervezés 247 dés hosszú távon való áttekintéséhez - kiválóan alkalmasak a Szaharától délre fekvő éghajlati zónák évi csapadékváltozásainak a WMO (1983) grafikonjai (2. ábra). Nicholson összeállította a legelső észlelésektől kezdve az évi csapadékokat és meghatározta azok középértékét. Ezt „0" tengelynek tekintve ábrázolta az évi összegek ettől való eltérését (2. ábra). SZAHEL - SZAHARA 2. ábra. Évi csapadék-eloszlás a Szaharától délre fekvő zónákban Рис. 2. Распределение осадков внутри года в некоторых зонах южнее Сахарской пустыни Fig. 2. Distribution of annual precipitation in the zones south of the Sahara Fig. 2. La répartition de la pluie annuelle dans les zones au Sud du Sahara Látható, hogy 1960-tól a csapadékhiány a Szahelben különösen nagy. Ez ideig általában a nedves viszonyok uralkodtak olyan átlagokkal, melyek a déli területeken 15%-kal, a Szahara szegélyénél 35^0%-kal haladták meg a középértékeket. A kedvező helyzet 1960-ban véget ért. Az 1968—73 közötti hatévi átlag-hiányai megegyeznek az 50-es évek többleteivel, vagyis 15^40%-kal vannak a középérték alatt. A kiugró szárazságra utaló értékek 1972-73-ban jelentkeztek 50-60% hiánnyal az északi Szahelben és 30-35%-kal a nedvesebb déli Szahelben, ahol az évi közepes csapadék 400 1200 mm közé esik. 1974 és 1975-ben, amikor az aszály véget ért, a csapadék még mindig a középérték alatt volt: kb. 25%-kal északon és kb. 10%-kal délen. A következő években a csapadékhiány nagyobb lett és a helyzet azóta csak romlik. Több területen az 1976. és 1977. évi hiány megfelel vagy túllépi az 1972/73 időszakét, így az az aszály, mely még 1968-ban kezdődött a Szaharától délre fekvő területeken, ma is tart, habár néhány területen a helyzet az előnyös csapadékeloszlás miatt időnként kedvező volt. Az utolsó kilenc év változóan aszályos volt Kelet- és Dél-Afrikában is. A szubtrópusi területek csapadéksorozatai kvázi-periodikus természetűek. Az ilyen sorozatok tartalmazhatnak olyan periodicitásokat, amelyek statisztikailag jelentősek. Azonban ezek a sorozatok nyilvánvalóan véletlen jellegű változásokat tartalmaznak, nincsen előrejelzési értékük. Az aszály nagyságát jellemzi, hogy az északnyugat-afrikai tengerparttól Szudán határáig terjedő, az egyenlítőtől északra fekvő több mint 5 millió km

2 területen ebben iz évszázadban az 1984. évivel együtt ötször pusztított aszály, 1973-74-ben Etiópiát és Szomáliát is elérte és jelenleg Szudánt, különösen pedig Etiópiát sújtja.