Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

2. füzet - Somlyódy László: A szennyezőanyagok terjedésének meghatározása vízfolyásokban

188 Somlyódy László i

2 (második elkeveredèsi távolság) Lj (els

ő elkeve

redèsi távo

/sag) С (x,y) la csóva szele [VK. S_S070T\ I. ábra. Szennyezőanyagok permanens elkeveredése (közép bevezetés) Рис. 1. Установившееся разбавление загрязняющего вещества, выпуск в фарватере реки Fig. 1. Steady state mixing of pollutants (centerline release) Bild I. Permanente Entmischung von verunreinigenden Wasserinhaltstoffen (Einleitung in Bettmitte

) hossza mentén x 1/

2 arányban csökken, M г~ = 2 KnD^y»' [kgm_

1' (7

) keresztirányban pedig Gauss-eloszlással jellemezhető (1. ábra). Utóbbi szórása 2D*x\

m -rM , M, (8) v

x ) amellyel és a q = hv

x fajlagos vízhozam [m

3m

_

1s

_

1] bevezetésével M c~max = — ' [kg m~

3]. (7a) A (7a) kifejezés jól szemlélteti, hogy az M szennyezőanyag-áramot az áramlási irányban növekvő qa

y vízhozam hígítja, amely a koncentráció csökkenéséhez vezet. A szórás (<7

y) a csóva szélességét jellemzi (1. ábra). A csóva szélét általában úgy szokás definiálni, hogy ahhoz a legnagyobb koncentráció bizonyos, rögzített százaléka tartozzék. Amennyiben ez 10%, y= 2,15(7,,, és így a csóva szélessége a szimmetria figyelembevételével ( 2D*x\

1/

2 Ä

C

S = 4,3-^H ' M- (9) A B

a % В feltételből ( В a folyó szélessége) a partélek eléréséhez szükséges távolság, az elkeveredés egyik fontos jellemzője (1. ábra): L, « 0,027 [m], (10) D* amelyet első elkeveredèsi távolságnak is nevezhetünk.