Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Vízügyi Közlemények, LXVIl. évfolyam 1985. évi 1. füzet VÍZKINCSÜNK MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE DR. SOMLYÓDY LÁSZLÓ 1 ÉS DR. HOCK BÉLA 2 A víz, mint egyik legfontosabb természeti erőforrásunk jövőbeni alakulása fontos szerepet játszik a népgazdasági tervezésben. A „vízkinccsel" kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdések a következők: - az igényekhez viszonyítva van-e és lesz-e elegendő mennyiségű víz az országban? - megfelelő-e az elosztás az ország különböző térségeiben? - kielégítő-e az igények és a vízi környezet megóvása szempontjából a víz minősége? -a kívánt mennyiségű és minőségű vízigény biztosításának melyek a gazdasági feltételei? Az igények és készletek prognosztizálásával - túlnyomóan 2000-ig - számos tanulmány foglalkozik, ezért e kérdéseket itt csak röviden tárgyaljuk és figyelmünket elsősorban az egyre fontosabbá váló vízminőség alakulásának elemzésére fordítjuk, az ezredfordulóig kitekintve. 1. A vízigények és vízkészletek A vízigények és vízkészletek időbeli alakulását illetően az 1965-2000 időintervallumra rendelkezünk kellően megalapozott, módszertanilag egységesen feldolgozott adatokkal (Kovács-Csermák-Dávid 1983, OMFB 1981). Az urbanizáció, az ipar és a mezőgazdaság fejlődése a vízigények nagymérvű emelkedését vonta maga után. A lakosság és a közületek, az ipar, a villamosenergia-ipar és az öntözés vízigénye 1965-1980 között 2,4-ről 4,9 milliárd m 3/a-ra nőtt, 2000-re pedig várhatóan meghaladja a tíz milliárd m 3/a-ot. A különböző ágazatok százalékos vízigénynövekedését az I. táblázatban tüntettük fel. Látható, hogy a növekedés üteme általában csökkent növekedési ütemű igények kielégítése is vitatható. (Megjegyezzük, hogy ez utóbbi két tényező teszi ki a teljes vízigény 77%-át.) A felszíni vízkészletek meghatározása az augusztusi 80%-os tartósságú vízhozam és a mederben hagyandó „élővíz" figyelembevételével történt (OMFB 1981). Az ily módon számított 3,3 milliárd m 3/hó szabad vízkészlet ugyan lényegesen meghaladja a 2000-re várható egy milliárd m 3/hó nagyságú vízigényt, azonban fel kell hívnunk a figyelmet az alábbi körülményekre: ' Dr. Somlyódy László oki. gépészmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, tudományos tanácsadó, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (V1TUKI, Budapest) Vízminőség-védelmi Intézetének igazgatója. 2 Dr. Hock Béta oki. mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, a VITUKI Vízminőség-védelmi Intézet tudományos főmunkatársa.