Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízminőségi komponenscsoportok minősítésének új lehetősége 141 I. táblázat Az egyes osztályközökbe sorolt értekek gyakorisága az oxigénháztartás esetében (Tisza 1982) Osztályköz Oldott O, °

2 te

lBOI

5 KOI S index Gyakoriság Relatív Összegezett rel. száma sp [db] gyak. [%] gyakoriság [%] 1 15 15 5,7 5,7 2 3 3 1,2 6,9 3 3 1 1 5 1,9 8,8 4 7 3 10 3,8 12,7 5 4 6 1 7 18 6,9 19,6 6 5 10 3 18 36 13,8 33,5 7 7 11 6 8 32 11,9 45,4 8 3 6 7 7 23 8,8 54,2 9 3 2 8 5 1 19 7,3 61,5 10 2 5 9 4 4 24 9,6 71,2 11 1 5 3 9 3,5 74,6 12 3 2 1 12 18 6,9 81,5 13 2 4 14 20 7,7 89,2 14 2 3 1 10 16 6,2 95,4 15 1 3 4 1,5 96,9 16 2 2 0,8 97,7 17 1 1 0,4 98,1 18 2 1 3 1,2 99,2 19 1 1 0,4 99,6 20 21 22 23 1 « 1 0,4 100,0 24 25 26 27 29 30 31 több a II. és III. osztályba került értékek gyakorisága. Sőt ha a III. osztályú értékek gyakorisága 5%-ról 7%-ra növekedne, az oxigénháztartás már III. osztályúvá válhatna. Komponenscsoportot képeznek az egyes vízhasználat esetén figyelembe veendő komponensek is. Az öntözési célú vízminősitésnél a következő komponenseket kell figyelembe venni: pH, összes oldott só, Na % értéke (2. ábra). A Zagyva-Szentlőrinckáta (88,0 fkm) szelvényének öntözési célra készített vízminősítését a II. táblázatban és az 5. ábrán adjuk meg. A II. táblázat egyértelműen mutatja, hogy a víz hagyományos módon megállapított III. osztályú minőségét az összes oldott só koncentrációja okozza, hiszen a pH és Na % értékek mind az I. osztályban találhatók. Ugyanakkor az is jól látható (5. ábra), hogy