Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

142 Wajandt János II. táblázat Az egyes osztályközökbe sorolt értékek gyakorisága öntözési célű vízhasznosítás esetében (Zagyva 1982) Osztályközök száma pH Oldott só Na% Gyakoriság Relatív gyakoriság Összegezett relatív ' [db] [%] gyakoriság [%] 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 1 2 10 8 5 8 2 9 1 1 1 1 1,4 1,4 2 2,8 4,2 10 13,9 18,1 8 11,1 29,2 0 5 6,9 36,1 8 11,1 47,2 11 15,3 62,5 2 2,8 65,3 1 1,4 66,7 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 1 3 1 2 1 0 0 0 0 0 1 1,4 68,1 3 4,2 72,2 1 1,4 73,6 2 2,8 76,4 1 1,4 77,8 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 7 4 4 1 7 9,7 87,5 4 5,6 93,1 4 5,6 98,6 1 1,4 100,0 31 a kedvezőtlen sókoncentráció értékek közel esnek a III. osztály alsó határának értékéhez. Ez a megállapítás egyben ki is jelöli a jobb vízminőségi osztály elérése érdekében teendő vízminőség-szabályozási intézkedést: törekedni kell a Zagyva sóterhelésének csökkentésére. Az egyes komponenscsoportok vízminőségi osztályozását a jelenleg érvényben levő egyedi komponensek osztályozása alapján nem lehet egyértelműen és megnyugtató módon elvégezni. Ennek illusztrálására tekintsük azt az esetet, amikor egy komponenscsoporton belül öt komponenst kell figyelembe venni és ezek közül az egyik komponens minden értéke II. osztályú, valamennyi többi komponens értéke pedig I. osztályú (az