Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

1. füzet - Somlyódy László-Licskó István-Fehér János-Csányi Béla: A Sajó kadmiumszennyezettségének vizsgálata

A Sajó kadmiumszennyezettségének vizsgálata 11 kult viszonyokat - felkeveredés és továbbmosás révén - jelentősen módosítja, majd átlagos vízjárási körülmények mellett ismét a kezdetihez hasonló fenéküledék-szennyezettségi állapot jön létre (László-Literáthy-Benedek 1975). Az 1974-ben végzett mérések alapján a VITUKI-ban elkészült a higany- és kadmiumszennyezés anyagmérlege a Sajó folyó magyarországi szakaszára. (3. ábra). A Bábony-patak éves átlagban 0,42 g/s kadmiumterhelést jelentett a Sajó számára. A kadmiumszennyezés 1974. évi anyagmérlege szerint 1750 kg kadmium érkezett Sajópüspökinél országunkba, a Bábony-patak viszont 13 300 kg kadmiumot szállított a Sajóba 1974-ben a Bábony-patak torkolata és Felsőzsolca között 9900 kg kadmium halmozódott fel a Sajó fenéküledékében. A Sajó folyó hidrobiológiái állapota is jól tükrözi a sokféle és nagymértékű szennyezés hatását (Váncsa 1974, 1975). Saját vizsgálataink során azt találtuk, hogy a Sajó makroszkopikus üledéklakó élővilága fajszegény. Különösen alacsony taxonszámmal találkoztunk az általunk részletesebben vizsgált két szennyezőforrás (BVK - Békaszájcsatorna torkolata; ÉMV - Bábony-patak torkolata) környezetében. A vizsgált folyószakaszon (Kazincbarcika Miskolc) a vízminőséget kedvezően befolyásoló Bódva néhány új élőlénycsoport megtelepedését teszi lehetővé, ez azonban csak a Bódva torkolatának közvetlen környezetére korlátozódik. A Hernád torkolata alatti szakaszon a mellékfolyó hígító hatása szintén kedvező szerepet játszik. 3. ábra. A vízhozam és fémkoncentrációk kapcsolata (Saar folyó) Рис. 3. Связь между расходом воды и концентрацией металлов (р. Саар) Fig. 3. Relationship between discharge and the concentration of metals ( Saar River ) Fig. 3. Relation entre le débit et la concentration en métal (rivière Saar)