Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)

1. füzet - Somlyódy László-Licskó István-Fehér János-Csányi Béla: A Sajó kadmiumszennyezettségének vizsgálata

12 1 Somlyódy L., Licskó /., Fehér J. és Csányi B. 2. A szennyezőanyagok folyóbeli viselkedését meghatározó főbb folyamatok A felszíni vizekbe bekerült oldott és szilárd állapotú szennyező anyagok viselkedését, tér és időbeli eloszlását a transzport, a felhalmozódás és a különböző jellegű átmenetek befolyásolják. Egy adott pillanatban, valamely L hosszúsági folyószakaszon található összes anyagmennyiség G = G

y + G

2= BL(Hc

l + hc

2) [kg], (3) ahol Gi és G

2 - a vízben, ill. az üledékben található anyagmennyiség; В - a folyó szélessége; H - az átlagos vízmélység; h - az üledékvastagság (melyben a szennyezőanyag található); és c

2 - a víztestben, ill. az üledékben levő szennyezőanyag-koncentráció. A fenti egyenletből a (4

) G

t H Ci alakban írható, ahol nagyságrendileg helyesen h/H « 10"

2 Kudó-Townsend-Miller (1976) szerint c

2/ci к 10

4, tehát Gi >100, (5) «1 azaz a rendszerben található anyagmennyiség döntő hányada valóban az üledékben található. Hasonlóképpen vizsgálva a transzportot jellemző M — + M

2 anyagáramot M = Mi + M

2 = HBviCi + hBv

2c

2, (6) ahol Vi — a vízben levő szennyezőanyag sebessége; v

2 — a fenékben az üledékkel együtt mozgó szennyezőanyag sebessége. Az előző arányokkal és u

1/i;

2 « Ю

4 sebességviszonyok feltételezésével (

Graf 1971). Mi -T

1 > 100, M

2 azaz pontosan a fordított kép adódik (árhullámok levonulása során avi/v

2 arány megnő, de lényegében nem változtatja meg a fenti viszonyokat). A Rajna és Saar folyók esetében pl. átlagosan a nehézfémek 62%-a, illetve 72%-a szállítódik szilárd állapotban (Förstner-Müller 1974, Meisek Remle Bieling 1978), hazai tapasztalatok szerint ez az érték kadmium- és higanyszennyezőkre a Duna és a Sajó folyókon 70-90% között mozog. Megjegyezzük, hogy kis sebességű áramlások (duzzasztott folyószakaszok, holtterek) esetén az intenzív kiülepedés következtében a vízben szállított anyag mennyisége fokozatosan csökken, G

2 tehát nő. Ezeken a helyeken azután a nagy tartózkodási idők mellett visszaoldódási folyamatok válhatnak uralkodóvá, amelyek következtében a szennyezőanyag lényegesen veszélyesebb formában kerülhet vissza a transzportba. Utóbbi eredményeként sokszor a külső terhelés csökkentése, vagy teljes megszüntetése sem vezet a vízminőségi gondok azonnali megoldásához.