Vízügyi Közlemények, 1985 (67. évfolyam)
1. füzet - Somlyódy László-Licskó István-Fehér János-Csányi Béla: A Sajó kadmiumszennyezettségének vizsgálata
10 1 Somlyódy L., Licskó /., Fehér J. és Csányi B. C0 2—HCO3— СОз~ rendszer, komplexképzők) a szennyvizekkel bevezetett nehézfémek kicsapódhatnak, újra oldódhatnak, komplex vegyületeket alkothatnak. A Sajó vízhozama a nehézfémek szempontjából „szennyezőforrásnak" tekinthető Hangony-patak, Békaszájcsatorna (a Borsodi Vegyi Kombinát, BVK, egyik szennyvízcsatornája) Bábony-patak vízhozamához viszonyítva nagyon nagy, így a Sajóra jellemző kémiai paraméterek - az elkeveredéshez szükséges szakaszokat leszámítva - nem szenvednek alapvető változást a szennyvíz-bevezetések hatására. így pl. a Sajó vizének pH-ja a jelentős puíferkapacitás miatt csak csekély mértékben ingadozik, ugyanakkor a komplexképzők szerepe - melyek a sokféle vegyi termék előállítása révén juthatnak a folyóba Kazincbarcikánál, a Bábony-patakból és Miskolcnál fontosabb lehet. A Bábony-patak az Észak-magyarországi Vegyimüvek (ÉMV) termékösszetételétől és szennyvízkezelési színvonalától függően szállít kadmiumot a Sajóba. A pH nagyságától, valamint szerves komplexképzők jelenlététől függően akár az ÉMV által kibocsátott teljes kadmiummennyiség is oldott állapotban lehet, de más esetekben a szilárd fázis a teljes kadmiummennyiség 70-- 80%-át is tartalmazhatja. Az oldott kadmium koncentrációja sok esetben csak a Hernád torkolata alatt csökken a háttér-szennyezés szintjére. A kicsapódott nehézfémek a részecskeméret, a részecskék sűrűsége, a folyó áramlási sebessége, valamint morfológiájuk függvényében előbb vagy utóbb a fenéküledékbe kerülnek. Az elmúlt évek vizsgálati eredményei (VITUKI 1975, 1976) szerint a fenéküledékben elsősorban a szennyezőforrások közvetlen közelében tapasztalható nehézfém dúsulás. Nagyobb áradások alkalmával azonban a fenéküledék, nehézfémeket tartalmazó része is felkeveredik {László-Literáthy-Benedek 1975) és a folyó alsóbb szakaszaira vándorol. Huzamos kisvízi időszak alatt a kiülepedés dominál. A 2. ábrán a Sajó Bábony-patak alatti szakaszán a kadmiumszennyezettség változását mutatjuk be. A szennyező forrástól távolodva mind az üledék kadmium (G k) szennyezettsége, mind a vízben mérhető kadmiumkoncentráció (c k) rohamosan csökken. Egy árhullám a kialaSajo vízhozam, 0, m 3/s 100 200 300 400 m/m 3 mg/kg 1975. jun. ftíí7 40 20 0 \VK.B4402 \ , U S a> fk m Babony patak 2. ábra. A Sajó kadmiumszennyezettsége különböző vízjárási viszonyok mellett Рис. 2. Загрязнеие воды Шайо кадмием при различных условиях стока Fig. 2. Cadmium pollution of the Sajó River under different weather conditions Fig. 2. La pollution de cadmium de la rivière Sajó dans des différentes conditions hydrologiques
